A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

visszatartásában nem játszanak közvetlen szerepet Ezért a IL ütemben dominánsan előforduló víz alá merült makrofitonok P felvételben betöltött szerepét vizsgáltuk. 2.ANYAG ÉS MÓDSZER 2,1, A domináns víz alá merült roakrpfnon fajok foszfor felvétel? Négy domináns víz alá merült faj - a keresztes békalencse (Lemna tnsulca). a koiokán (Straáotes abides), az érdes tócsagaz (Ceratophylium demersumí. és a rence (Utncuiana vulgaris) - P felvételét vizsgáltuk A vegetációs időszak végén (szeptember-október! egészségesnek látszó, zöld növényeket gyűjtöttünk fő előfordulási helyükön. A tócsagaz és a koiokán mintákat a Zalavári-vizen vettük, a békalencse és rence mintákat pedig a tározó felsó szakaszán, a dél-nyugati töltés mentén. A békalencse egész télen virult így P felvételé: februárban is megmértük A rence P felvételét 1993. októberében kétszer mertük, a koiokánét és tócsagazét pedig szeptemberben egy-egy alkalommal. A növényeket a kísérlet előtt alaposan leöblítettük majd papírvattával leitattuk Mértük a makrofitonok száraz súlyát (105 "C. 24h). a szántott növényből meghatároztuk meg az összes P tartalmat (1). A növények 5-10 g nedves súiynyi mennyiségét 500 ml vízben inkubáltuk A vizet a Bukóélnél vettük, mert ott az oldott reaktív P koncentráció mindig 40 ug P l

_

i alan volt A vízből Whathman GF/F üvegszűrön szűrve eltávolítottuk a planktonikus mikroorganizmusokat A mintákat ősszel 18 "C-on. februárban 12 "C-on szabályozón hőmérsékletű szobában helyeztükeL és 80 (iEinstein ra"- sec'

1 erősségű fénnyel világítottuk meg. A P felvétel mérése előtt egy órát biztosítottunk a növényeknek a kísérleti könilmenvekhez való alkalmazkodáshoz. Két párhuzamos mintához 0 - 400 M-g P H közötti végkoncentrációban KFbPOí-et adtunk Erélyes összerázás után 10 ml mintát vettünk (t=0. ahol a t az idő). A kísérlet elindítása után geometrikusán növekvő időközönként 10 ml részmmtát vettünk és négy órán belül meghatároztuk az oldon reaktív foszfor (ORP) koncentrációját (6). A koncentrációk természetes logaritmusát az idö fuggvénvében ábrázolva egyenest kapunk Az egyenesek meredeksége a nettó P felvétel sebességi állandója, k (óra1) (91. Az ordináta tengeiy metszete megadja a kiindulási foszfát koncentráció, [P

e], és a foszfor hozzaadás. [Pa], összegét (Hg P H). A nettó foszfát felvételi sebesség v. ( ng P H óra"

1) a sebességi állandó és a koncentráció szorzata: v = k * ([Pe]+[Pa]) (1)' - 350 -