A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

A FÜRDÉSRE HASZNÁLT PARTI SÁV VÍZMINŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE Csanády Mihály, Schieíner Kálmán. Kádár Mihály Országos Közegészségügyi Intézet A szerzők (és elődeiki a Balaton vizét bakteriológiai szempontból az 1950-es évek eleie óta vizsgálják. Az eutronzáció felgyorsulása által okozott vízminőségromlás észlelése után a vizsgálatok gyakoriságát növelték. 1981-1993 közötti időszakra mutatja be az előadás a bakteriológiai és a legfontosabb kémiai paraméterek alakulását a strandok mintavételi helyein öblözetenként (medencénként) és évente. A legkedvezőtlenebb évekhez (1982-84) képest a Keszthelyi medencébe határozott javulás látszik a fekálindikálor baktériumok esetében. A többi medencében a javulás mérsékeltebb, az utolsó év (1993) adatai kedvezőtlenebbek az előzőeknél. 1. CÉLKITŰZÉS Az üdülés alapja maga a Balaton, a víz fürdésre és vizisportokra alkalmas volla. A vízminőségnek ezért kulcsszerepe van az egész üdülőterület szempontjából. Ha a víz fürdésre alkalmatlanná válik, a fejlesztési elképzelések, szabályozások, stb. céljukat veszik. A dolgozat célia a fürdésre használt parti sáv vízminőségének nyomonkövetése elsősorban bakteriológiai szempontból, hiszen a fürdésre való alkalmasság szempontjából ez döntő fontosságú. Az adatok értékelése szempontokat adhat a további vízminőség-védelmi munkákhoz, különös tekintettel a helyi szennyezőforrások leküzdésére. 2. ELŐZMÉNYEK Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) munkatársai már az 1949-1954 években is vegeztek a tónál higiénés bakteriológiai vizsgálatokat. 1957, 1958 és 1962 években a "Balaton" kutatóhajó segítségével részletes helyszíni vizsgálatokat végeztek. A nyílt víz kémiai szempontból tiszta volt, összetétele alig mutatott ingadozást. A parihoz közel bakteriológiai szempontból már ingadozott a vízminőség, de a sűrű nádasok még a - 13 -