A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

a./ Meteorológiai tényezők: , - A csapadék hatása: A vízháztartáai vizsgálat során mindenek előtt a csapadékot kell figyelembe venni. A csapadék mennyiségén kívül ismerni kell térbeli, illetőleg időbeli eloszlását, megjelenésének körülményeit, /eső, hó, stb./ A felszínre hullott csapadék a felszín alatti vizek szempontjából is alapvető jelentőségű, mivel a beszivárgó víz révén a talaj víztartalma növekszik, s megváltozik a kémiai összetétele, valamint a hőmérséklete is. A beszivárgáshoz szükséges idő függ a talaj minőségétől, szerkezeti összetételétől, nedvességtartalmától, párolgástól, valamint a csapadék intenzitásától. A csapadék szélsőséges intenzitásának a hatása az igen heves esők kisebb kiterjedésének megfelelően általában csak kisebb területeken mutatkozik. A folyékony halmazállapotú csapadék az eső, a talaj víztartalmának a növelését, a felszíni víz keletkezését közvetenül segíti elő. A szilárd halmazállapotú csapadéknak, a hónak, a vízkárok kiváltásában csak közvetett szerepe van. A hőmérséklet hatása: A mindenkori léghőmérséklet szerepet játszik a felszíni vízképződésben. A nyári hónapokban a magasabb hőmérséklet hatására fokozódik a növények, valamint a talaj párolgása és ezáltal csökken a felszíni vízképződés. A téli hónapokban a fagy hatására viszont a talaj vízáteresztő, vízvezető képessége gyakran O-ra csökken, s ezáltal növekszik a területi felszíni elöntés. - A talajhőmérséklet hatása: Amikor a nedves talajfelszín hőmérséklete nulla alá süllyed, a talajban lévő szabad víz megfagy, s ekkor a talaj vízbefogadó képessége erősen lecsökken.Erősen átfagyott talajfelszín esetén ezért hóolvadások idején mindig fennáll a felszíni elárasztás, belvízképződés veszélye. - 161 -