A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

pesek legyenek a változások rugalmas figyelembe vételére. A főművek teljesítőképességének meghatározására az igénykielégítő képesség meghatározása, a fejlesztési igények sorolása kapcsán, eddig elsősorban a vízrendezési müveken került sor. A cél olyan módszer(ek) kidolgozása volt, amelyek a vízrendezési főművek kapacitásának és az általuk kielégítendő igényeknek összevetésével alkalmasak egy. a főművek kiépítettségét jellemző mutatószám meghatározására, a fejlesztési igények sorolására. A munkák eredményeként segédlet-tervezetek készültek a sík- és dombvidéki vízrendezési müvek igénykielégítő képességének meghatározásához [3,15,20], A továbbiakban folyamatosan nyomon kell követni a tulajdon- és érdekviszonyok alakulását: el kell végezni az igénvfeltárási témán [11| belül megfogalmazódó teendőket; ellenőrizni és szükség esetén módosítani a szakágazat által a segédlet-tervezetekben és más munkákban feltételezett igényrendszert. (Ez esetenként a módszerek fejlesztését is maga után vonhatja.) Kiemelt jelentőségű (lennel a belvízcsatornák szennyvízelvezetésre való felhasználására vonatkozóan soha meg nem fogalmazott, de valós, káros következményekkel járó igénnvel ka

pcsolatos vizsgálatoknak. El kell kezdeni a főművek különböző fenntartottságj szintekhez tartozó állapotváltozásának meghatározására irányuló kutatómunkát. Be kell indítani a kettős működésű ill. vízhasznosítási főművek igénykielégítő képességének meghatározására irányuló munkát. Mielőbb véglegesíteni, majd minden egyes fejlesztési, rekonstrukciós javaslatnál alkalmazni kell a vízrendezési főművek igénykielégítő képességének meghatározására készült segédlet-tervezeteket. El kell kezdeni az összes főmű igénykielégítő képességének meghatározását (elsősorban a legrosszabb helyzetben lévő belvízöblözetekben). a vízigek szakágazati egységei által javasolt fontossági sorrendben. Folyamatosan sorolni kell a már meghatározott igénykielégítő képességű vízrendezési főműveket: a legrosszabb helyzetben lévőkre fejlesztési/rekonstrukciós terveket kell készíteni, kellően megalapozott gazdaságossági számításokkal. 2.3 Kapcsolatrendszer A szakágazat rendkívül összetett, pontosan szinte leképezhetetlen környezetben, egyre nagyobb nyilvánosság előtt tevékenykedik. Belső és külső kapcsolatrendszerére egyaránt tekintettel kell lennie, mert abból kiemelhetetlen és munkájának megítélése is attól függ. Folyamatosan törekednie kell tehát arra, hogy környezetébe mindenkor harmonikusan illeszkedjen. Nyitott legyen; ismerjék és elismerjék munkáját. - 14 -