A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

A környezetvédelem jelentőségének növekedését látván, a Hortobágy-Berettyó környezeti hatásvizsgálata tapasztalatai alapján - figyelembe véve a készülő környezetvédelmi törvénnyel kapcsolatban elérhető információkat, és a fejlett országok gyakorlatát - megtörtént a vízrendezési hatásvizsgálatok módszertanának korszerűsítése. Megfogalmazásra került egy olyan környezeti hatásvizsgálati eljárási rend, amely a vízrendezési és vízhasznosítási beruházások folyamatába szervesen beilleszti a különböző környezetvédelmi vizsgálatokat |16|. Az elkészült anyag nem végleges; módosításának lehetősége nincs kizárva a megszülető környezetvédelmi törvénnyel való összevetést követően. A vízkárelhárítás nyilvánosság-programja csatornaőri, lakossági kérdőívek, sajtócikkek elemzésével segítette a (szak)ágazat tevékenysége belsó-külső megítélésének felmérését, a cselekvési lehetőségek feltárásával, tájékoztatók, közszereplések megszervezésével a végzett munka közvéleménnyel való megismertetését [7|. Ugyancsak a társadalomhoz fűződő kapcsolatok fejlesztését szolgálták az önkormányzatok munkájának segítését célzó, a települések vízrendezési, vízkárelhárítási feladatainak, szennyvízelhelyezési gondjainak megoldását segítő szakmai útmutatók, amelyek mára már sorozatot alkotnak |IS. 17,4.5]- A sorozat következő elemét képező tározási útmutató kézirata is elkészült |13|. A vízkárelhárítás nyilvánosság-programja folytatásának jelentősége továbbra is nagy. Egyik részfeladataként célszerű a már elkészült útmutatók hatásának, hasznosulásának felmérését elvégezni. Fel kell tárni a társadalom számára a különböző vízhasznosítási lehetőségeket (tározók, holtágak stb.) és módszereket kell kidolgozni azok meggyőző bemutatásához. 2.4 Szakágazati tevékenység A korábbiakban megfogalmazott célok elérése mellett a kutatás-fejlesztésnek a szakágazati tevékenység színvonalának fejlődését is szolgálnia kell új eszközök és módszerek által. (A döntően ez utóbbinak érdekében folyó számítástechnikai fejlesztésekre terjedelmi okokból a dolgozat nem tér ki.) Ilyen eredménye is van a 22 fejezetben részletesebben tárgyalt témák egy részének (főművek teljesítőképessége, igénykielégítés, sorolás). Jelenleg folyik az aszályosság/belvizesség mértékének meghatározására szolgáló mutatószámok üzemszerű alkalmazásba vétele. Olyan, összetett előrejelző módszer kidolgozása kezdődött meg, amely a különböző mértékű aszály és a belvíz valószínűsítésére egya- 15 -