A Magyar Hidrológiai Társaság XI. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 1993. szeptember 13-14.)

tok biztosan teljesíthetők. Az 1992-ben végzett felmérés megállapította, hogy az átlagosnál magasabb fejlesztési igénymutatóval jellemezhető 25 belvízrendszer átlagos szintre fejlesztéséhez hozzávetőlegesen 3-4 MdFt-ra lenne szükség, ami közel azonos e területek átlagos évi belvízkárának összegével. Ez utóbbi a fejlesztés eredményeképpen évente kb. 2.6 MdFt- -tal csökkenne (1.5 éves megtérülés !) [9|. Az érdekeltek körének meghatározása kiemelten fontos, mivel jelenleg az állam nem képes a magya, országi belvízrendszerek átlagos kárelhárítási képességét sem garantálni; ahhoz átlagosan 185 Ft/ha/év fenntartás-kiegészítés kellene |9|. ( A mutatók 1992-es árszintre vonatkoznak). Az érdekeltségi alapon történő költségmef isztással elsősorban a többcélú vízilétesítmények fejlesztési módszere kapcsán foglalkoztak, esettanulmányt dolgozva ki a Hajdúsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszerben [6]. A továbbiakban elsősorban a koncesszióval kapcsolatos eredmények kipróbálását, az állam által - a rendelkezésre álló források függvényében - vállalható kárelhárítási szint meghatározását, a vállaltnál magasabb szintben érdekeltek körének és tehervállalási képességének pontosítását, a költségviselésbe való bevonás lehetőségének és módjainak feltárását kell elvégezni. 2.2 Igénvkielégítés Az elmúlt időszakban kiderült, hogy a szakágazat által kielégítendő igények megfogalmamazása, az állam által megoldandó feladatok pontos meghatározása az átalakulóban lévő tulajdon- és érdekviszonyok miatt rövid távon nem várható. A szakágazatnak fel kell azonban készülnie az előbb-utóbb jelentkező igények kezelésére; ismernie, értékelnie, elbírálnia és kielégítenie vagy elutasít(tat)nia kell azokat. Az ehhez szükséges módszerek kidolgoz(tat)ásához időre van szükség; az e téren mutatkozó elmaradás felesleges feszültségeket gerjeszthet. 1992-ben elindult a vízrendezési szakágazat tevékenységével szemben támasztott igények felmérésének és elbírálásának módszertani fejlesztésére, operatív mérési módszerek alkalmazásba vételére irányuló munka, amelytől az várható, hogy ismertek lesznek a szakággal szemben támasztott jelenlegi és jövőbeli igények, ill. a folyamatos feltárásukhoz szükséges módszerek és teendők |11], A munka eddigi eredményei a fejlesztések (igénykielégítési mutatók) során hasznosultak, lehetőség szerint gondoskodva arról, hogy kidolgozandó/alkalmazandó módszereink ké-