A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DR. KORIM KÁLMÁN: A hévíztermelés és a fürdőügyi hasznosítás időszerű kérdései

A htvízkitermelés következtében — elsősorban a készletfogyasz— táo hatására- a felsíparunóniai hévlztároló rendszer esetében 1—5 b ar nyomáscsökkenés lépett fel ezidáig. Emiatt a kutak zömére Jellemző kezdeti és viszonylag hosszú időn keresztül Jellemző felszálló, szabadkifelyásu termelés Jobbára megszűnt és nagyon aok helyen buvárszivattyus üzemmenetre kellett áttérni, ami tei*nészetesen megdrágította n hévizkit^rmelést. így pl. Csongrád megyében a meglévő termelő kutállomány 3/4 — ed része ma már búvárszivattyúval üzemel. íyomáscsökkenés főleg azokon a területeken nagymérvű, ahol a kuttelepités halmazszerü, mint pl. Szegeden, Szentesen, Hódmezővásárhelyen. Itt fokozatosan érvényesül a kutegymásrahat ás. így pl Szentes térségében mintegy 100 km területen belül összesen 29 termálkút települ egyenetlen eloszlásban. A hévizmező t öbb mint 250 millió köbméteres kumulatív héviztermelését olyan Jelentős nyomáscsökkenés kisérte, különösen a legintenzívebben feltárt és megcsapolt középső szinttájban, vagyis 1800 — 2000 méteres szakaszban, hogy csaknem mindenütt a buvárszivaty— tyus üzemmódra tértek át. Tekintettel a hévlztároló rendszerek rétegenergia csökkenésének általános Jelenségére és trendjére, a TITUKI már évek óta korszerű számitógépes model vizsgálatokat folytat a nyomáscsökkenés tanulmányozása céljából. 1992-ben pedig a PHARE program keretében a VITUKI a VUCUV Kutvizsgáló osztályának bevonásával regionális hidrodinamikai méréseket végzett a felsőpannóniai porózuB hévlztároló rendszerre telepitett termálkutakban. Ennek során összesen 86 kútban végeztek komplax méréssorozatot s a kapott eredmények alapján modelvizsgá_ - 24 -