A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

DR. KORIM KÁLMÁN: A hévíztermelés és a fürdőügyi hasznosítás időszerű kérdései

lati módszerrel elemezték a felsőpannóniai rendszer egészét, líindez biztonságosabb készletbecslést tesz lehetővé, különösen ami a kitermelhető hévizmennylségeket illeti. A buvárszivattyus héviztermelés elterjedése egyelőre elfogadhatóan megoldja a gazdaságos hévizkinyerés problémáját. A közelmúltban és napjainkban egyré többet hallunk a vizvissza— Bajtolásról a héviztermeléssel kapcsolatben. A félüzemi visszonyomási kísérletek mellett sikeres vizbesajtolási munkálatokat végeznek Hódmezővásárhelyen és Szentesen un. kettős funkcióju termálkút esetében. Jelenleg Szeged-FelBŐvárosban folyik besajtolási kisérlet egy már f'bb éve kialakított kutpáron. A beérkezett dolgozetok közül dr. rORÖK JÓZSEF számol be a Csongrád megyében ezideig végrehajtott -risszasajtolási műveletekről s derűlátóan Ítéli meg a kilátásokat. A balneológia! hasznositás utáni hé-vizelhelyezeBt természetesen íertőtlenitési eljárás kell, hogy megelőzze s gyógyvizelőfordulások ic;*lében általában nem ajánlatos a visszasajtolás. A vizvisszasajtolással kapcsoletban legújabban a KKV1I 1S22 julius 1-től hatályos általános műszaki irányelveket tett közzé'. Feltétlenül meg kell említeni, hogy a hazai hévizkitermelés 3ennyi3égi viszonyai tekintetében az eddig megjelett összefoglaló publikációk jelentős hiányosságok vannak. Jólehet az alapozó munkákban a termalkutak kezdeti termelési adatai mindenütt fellelhetők / lásd a hévizkutkataszter I-V. köteteit/, de a termeléstörténet további folyamán alig találhatók kihozatali adatok. Ámbár a múltban is j^lontős erőfeszítések történtek a főbb termelési jellemzők regisztrálása és az adatközlések érdekében, de sajnos ez csak néhány esetben illáit megértésre a hatályos rendelkezések és utasítások ellenére. ízért hát az egyes kutak vagy kutcsoportok esetében - 25 -