A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

LIEBE PÁL főelőadása: A rétegvíz-termelés problémái Magyarországon

termelés hatásainak modellezésénél a talajviztároló sekély rétesekkel való összefüggésnek és magának a talaj vízháztartásnak a figyelembevétele elengedhetetlen. Tekintettel arra, hogy a talaj vizssintsiillyedéstől függő párolgáscsökkenés, mint járulékos készlet nem lineárisan függ a talajvizállástól és a vonatkozó függvény kis területen is nagyváltozásokat mutathat a numerikus modellek rácshálózatát igen nagy mértékben be kellene süriteni még a regionális vizsgálatoknál is. Célszerűbbnek látszik a numerikus és analitikus módszerek kombinálása. JU: utóbbiak területén a magyar hidrogeológia jelentősebb eredményeket mutathat fel /Halász 3., 1992./, mert fejlesztéséhez inkább elméleti munkára volt szükség. A numerikus és analitikus módszerek párositásával még nemzetközi szinten is versenyképesek lehetünk. 4- A íüíaSGVIZmMuSLÓ ÜÜVEK. VJÍDOTSKJlüSIüK hó itóíJlDOIIóIi: L32RE•TSZSSS A lokális kutegyaásrahatásokból származó depressziók számítása a sekély /20-50 m mélységközben/ vizadók és az alig előforduló pozitiv kutak kivételével nem okoz gondot, ha csak a várható üzemi vizszintek meghatározása a cél, hiszen 2-5 m pontossággal elegendő ismernünk a várható vízszinteket. A lokális depressziók analitikus módszerekkel közelitő pontossággal is számithatók, s sok esetben a várható regionális depresszió figyelmen kivül hagyása nagyobb hibát okoz, mint a lokális számítás pontatlanságaiból eredő hiba. A vizadó rétegek felett általában több, kisebb jelentőségű vizacó települ félig áteresztő réteges között. Ezekben az egyes mélyebb Kutak depressziós tölcsérei felett tálszerü, kisebb, de nagyobb kiterjedésű depresszió jön létre, s a - lé -