A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Rétegvízbázisú vízművek (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

LIEBE PÁL főelőadása: A rétegvíz-termelés problémái Magyarországon

felsülni eredetű szennyeződés terjedését

, valamint a talajvíz terheike

t is ez szabja meg. Az esetei: nagy részebea ez utóbbiad me~en.;edh.3tő mértéke szabja meg a ki terceibe to vizhczsa felső határát

, 3 nea a kutak vizszintsullyecéne, a:_i viszont sekély vizadóknál és ott, aaol a kutszerkezet aiatt a búvárszivattyút már nea lehet aélyebbre engedni korlátot jelenthet. A 1-2 m-nél nagyobb, közvetlen icutegyaásrahatások tárcsák le.ietnei: a szomszéd kutau ki-bekspcsciása okozta vizhozaaváltozások miatt, de ez a problémakör' nem tisztázott. .1 szűrön megengedett belépes- sebesseg a kutaeretezés egy_k leglényegesebb kérdése, s méretezési elvei ismerte«:. Az utóbbi időben végzett fejlesztés/Csókás J. -Török ?.,1991»/ a dinamikus igénybevételei: hatásvizsgálata irányában íul;. tatáz.a ércemesne:: látszit. „i védőterűletek es védőidomok méretezésé

t az elérés alapján teli végezni a jövőbeni, ismeretlen koncentrációjú,potenciális szennyezések vonatkozásában. Az igy kapott védőterületeken, védőidomokon belül az ismert meglévő szennyeződések, vagy aegtürt szennyezőforrások natásánae számításánál aár a Keveredésből leboal&sból,adszorpcióból, teaiai és biokémiai átalakulásokból származó koncentráció-vált.ozásckat is figyelembe l=aet venni, s ezzel esetleg költcéges intézkedésedet megtakarítani, na a számítások csak elviselhető vizminőségrcalást jeleznem. Az eccigi aéretezésec főként az elérési idő meghatározásán alapultak /Révi G. ,1992./, de folytak kutatások a transzportfolyamatok, elsősorban a denitrifikáció figyeleabevételére /bliebe et al., 1951«/ is, ami nagy szervesanyagtartalmú, setély rétegekben anaerob körülmények között a nitrátszennyezés ellen a vízföldtani védettséghez tepest többszörös védettséget jelenthet a nitrátszennyezesekkel szemben. A vízminőségi védettség szempontjából az alföldön döntő je- 17 -