A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

ANDÓ MIHÁLY–TÖRÖK IMRE GYÖRGY: A Maros folyó magyar–román közös érdekű szakaszának folyószabályozási kérdései

nek vízállás gyakorisági és tartóssági ábráinak menete közel azonos. A két vízmércén észlelt vizáilásadatok éves szélső és átlagértékeinek azonos jellegű alakulása a vizsgált időszakban kimutatható. A makói saelvényfcan a hosszú idejű és a vizsgált időszak vízállás adatainak gyakorisága és tartóssági grafikonja azonos jellegű. Msros vízállása tUicSníl 1970-1991 i^-fa A vizsgált nagyvizes —-j időszak vízállás közép^yr^-iji:értékei a növekvő vagy csökkenő trend hiányát mutatják (2. ábra). IJH IV- id rvt IVS IV. 1ST líl ISí 13SŰ i® A nagyvizes időszak éveiben az aradi, makói és a szegedi (tiszai) vízmércék adatai között kapcsolat mutatható ki. Az aradi-makói vízmérce kapcsolatban a korreláltság igen magas, bármely nagyvizes (vizsgált időszak) évben r>0,9. A független változónak tekintett aradi és a függő változó makói vízállásértékek között lineáris függvénykapcsolat egyértelműsíthető. A makói és a szegedi vízmércék vízállás kapcsolatában jól kimutatható a Tisza folyó hatása a Maros lefolyására a Makó alatti alsó szakaszon. A makó-szegedi vízmérce kapcsolat az arad-makóinál korrelálatlanabb. Ez mutatja, hogy a Tisza és a Maros folyók lényegileg önálló, független árhullámokat indítanak. Azonban a viszonylag magas korrelációs tényező értéke (r=0,81-0,94) a Tisza és Maros folyók erőteljes kölcsönhatását bizonyítja. Érdekes megfigyelések tehetők a vizsgált nagyvizes évek vizállásadat idősorának differencia vizsgálatánál a fő vízmércékre vonatkoztatva. - 45 -