A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

ANDÓ MIHÁLY–TÖRÖK IMRE GYÖRGY: A Maros folyó magyar–román közös érdekű szakaszának folyószabályozási kérdései

Arad-Nagylak, magyar részről a Makó-Szeged közötti folyószakasz helyszínrajza és előzetesen egyeztetett helyeken a folyó völgy- szelvényei, árhullára levonulások felszíngörbéi, Q-H görbék a makói és aradi hidszelvényekre. A mederfelvételek és vizállás és vízhozam idősorok alapján a két fél száraitásokat végzett. 1984-ben került sor az adatok egyeztetésére. Az 1 %-os előfor­dulási valószínűségű vízfelszíngörbék a közös szakaszon igen jól megfeleltek, a másik fél területére vonatkozóan pedig a "gazda ország" számításai kerültek kölcsönösen elfogadásra. A Magyar-Román Műszaki Vegyesbizottság XV. (1985) ülésén további feladatokat határozott meg, mely a XVI. (1986) ülésen megerősí­tést kapott. További adatcserére 1987-ben került sor. Ekkor kölcsönösen átad­ták a gátöri vízmércék adatsorait a 1970-, 1974-, 1975 és 1981­es árhullámokra vonatkozóan. A román fél az árvizi lefolyás elemzéséről elmozdult, és tematikát nyújtott be át a közös ha­társzakasz egységes szabályozására vonatkozóan. A tematika vég­legesítése 1989-ben történt, mely egyik feladatul tűzte ki, hogy az Arad-tiszai torkolat között marosi folyószakasz nagyvizi le­folyásának hidraulikai tanulmányát az 1981-87 közötti időszakban kölcsönösen átadott hidrológiai, geodéziai és vízmérési adatai­nak felhasználásával mindkét fél elvégezze. A kicserélt vízállás,' vízhozam adatsorokból és a rendelkezésre álló geodéziai felvételekből a marosi nagyvizek levonulására az A makói és aradi vízmér­ce adatok elemzéséből kitűnik, hogy a makói hosszú idejű adatsor alapján a vízállások változásának trendje nem mutatható ki (1. ábra). A vizsgált nagyvizes időszak (1970-1981) ma­- 44 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom