A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

SZLABÓCZKY PÁL: Folyómeder vándorlásának geodinamikai okai

A Bükktől keletre eső teri'lstre készített gravitációs /medence aljzat felszín/ térkép egy több loo m-s kiemelkedést /eltemetett mészkő hegyet/ mutat ezen a területen, . amit .izóta két héviz kut fúrása is igazolt. A környező geológiai nagyszerkezeti kép alapján feltételezzük, hogy ez egy olyan szerkezeti kiemelkedés /l/a. ábra/, ami a közelmúltban vagy jelenleg is „működik", és igy "megzavarja" a vizfolyásmedrek egyensúlyi állapotát. Ehhez hozzászámít még a felszin közeli gravitációs erőtér itteni anomáliája, amit pont a magasabb helyzetű "sürüaljzat" vált ki, ahogyan azt Pap Zoltán geofizikus mérnök a 7o-es években egy méltatlanul agyonhallgatott Hidrológiai társasági előadásában bizonyította. Az aljza'" és felszin emelkedés miatt ezen a néhány km2-nyi területen, a helyi /patak/ medrek gyakran áthelyeződtek a közel-rjlt évszázadokban, mintegy áthalmozva a saját törmelék anyagot, kavicsréteos'ot. Ezt bizonyitja a szennyvíz iszap injektálási kísérletekhez létesített tucatnyi fúrás. A kavicsos összlet itt szerves iszappal keveredett, az átlagos vízszállító képessége /kxM/ töredéke volt a szomszédos völgyszakaszoKéhoz képest /1/b. ábra/ 2. A MAGA5 PART LA55U KU5ZÁ5A SAJÚNÉMETINÉL Ismételt vízszállító csővezeték szakadások hivták fel a figyelmet arra, hogy a Sajó felsőbb szakaszán egy 4 km-es szakaszon lassú mozgásban lehet a part szakasz. Az ÉVIZIG megbízásából a BGTV közreműködésével nagy érzékenységű pontmérépeket ví~=?t'ink itt a Bo-as évek közepén 1 éven keresztü

1 s folyót kisérő kb. 5o m magas, meredek homokkő domboldalban. Az eredmények a 2. ábrán láthatók. A legnagyobb mozgások vonala alapján 1 éven belül több centiméteres függőleges és vízszintes mozgások voltak kinu^^^^'tók, ami alapján kiadódó lejtőirányu mozgások itt az 5 cm-t is elérhet- 413 -