A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

SZLABÓCZKY PÁL: Folyómeder vándorlásának geodinamikai okai

ték. A fontos vizsgálatok folytatására sajnos már nem volt lehetőségünk. Y^ JELENTŐS MEDER ROMBOLÁST OKOZÓ IDŐSZAKOS NAGY CSÚSZÁSOK A HERNÁD MENTÉN A Hernád folyó hazai felső kb. 4o km-es szakaszát egy közel loo m-es kiemelkedéssel követi a zempléni Hegyalja, ahol szinte, végig láthatók az időszakosan kiujuló óriási földmozgások emlékei. A kiszerkeszthető metszetek / 3/a ábra/ és a mai meder nyomok alapján itt akár több loo m-es, esetenkénti katasztrofális meder eltolódások is előfordulhattak az elmúlt évezredekben. A jelen időszaki mozgásokat ugy határoztam meg, hogy beszinteztük a 60-as években telepitett geodéziai pontokat.A 2oévalatti függőleges süllyedésekből és a lejtő szögből kiszerkeszthetők a végleges elmozdulások /3/b. ábra/ A terület geodinamikai rendszerét egy olyan földkéreg lemez mozgás "vezérli", ami a Cserehát K-i irányú mozgását és elbillenését jelenti /3/c. ábra/. 3ól jelzik ezt a mozgást a tábla Ny-i, emelkedő oldalán, valamint a süllyedő K-i oldalán, mellékvölgy torkolatok eltérő morfológiái2; a nyugatiak /pl. Bódva községnél/ felső szakaszos bevágódással, a keleti medrek /Vasonca, Vadász p./ alsó szakaszos mocsavaras feltöltődéssel érik el a befogadókat. Megkíséreltem annak idején a mérnöki munka korlátai adta feltételek mellett összegyűjteni a különféle Hernád menti földmozgások, földrengések , épület károk kronológiáját. A .. ábra/' Ebből arra következtethetünk, hogy a Hernád magas partok mentén fél-két évszázadonként fordult elő olyan földrengés, ami jelentős földcsuszásokat, meder eltolódásokat okozott. Az utolsó ilyen időszak az 192o-as években volt... - 414 -