A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

GALBÁTS ZOLTÁN: A Körösök szabályozása a kezdetektől a századfordulóig

A töltése* távolságának megállapításában a sok bizonytalanság és téves felfogás után a Folyammérnöki Hivatal 1879-es tervében jól állapította meg a Kettős- és a Hármas-Körös töltéseinek távolságát. A mellékfolyók szűk hullámtere azonban igen kedvezőtlen, amely egyrészt a nagy vízjátékban, másrészt abban a körülményben nyilvánul meg, hogy a folyók fejlődésére nincs megfelelő hely biztosítva, a fejlődő kanyarulatok minduntalan kikezdik az árvízvédelmi töltéseket. A Folyammérnöki Hivatal terve - a korábbiakkal szemben, ahol a FehérKöröst tartották főfolyónak - felismerte, hogy a Fekete-, Kettős-, Hármas-Körös a fővizfolyás. Az 1895. évi nagyvíz - mely első ízben vonult le gátszakadás nélkül mutatta meg a végrehajtott munkálatok eredményét. 5. IRODALOM JEGYZÉK 1., Hármas-Körös, VITUKI Budapest 1974 2.. Vízgazdálkodási Adatgyűjtemény, KÖVIZIG. Gyula 1966. - 37 -