A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

ANDÓ MIHÁLY–TÖRÖK IMRE GYÖRGY: A Maros folyó magyar–román közös érdekű szakaszának folyószabályozási kérdései

A MAROS FOLYÓ MAGYAR-ROMÁN KÖZÖSÉRDEKÜ SZAKASZÁNAK FOLYÓSZABÁLYOZÁSI KÉRDÉSEI Andó Mihály - Török Imre György Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged A Maros a Tiszának legjelentősebb mellékfolyója. Hossza: (749km) és vízgyűjtő területe: (30.332 km

a) vetekszik a Tisza Szeged feletti hosszéval (785 km) és részvizgyüjtö területével (108.067 km

2). A Maros hatása a betorkolás alatti Tisza szakasz árvizeire meghatározó, nyugodtan mondhatjuk, hogy igazán jelentős árvíz az alsó-Tiszán csal: a Maros egyidejű árvize esetén alakulhat ki (1932; 1970; 1981). A Maros viszont önállóan is képes rekord árvizet produkálni (1975). A marosi hordalék és jégjárás ugyancsak erősen hat az alsó-Tiszára. A Maros tervszerű szabályozására - töltésezéssel és kanyarulatainak rendezésével - egyidejűleg került sor a Tisza szabályozásával. Bár már az 1700-as évek közepén épültek a települések védelmére rövid töltésszakaszok. A nagyvizi szabályozás, a töltések építése az 1850-es években az ármentesítö társulatok megalakulása után kezdődött. A középvizi szabályozás is megindult ez idő tájt. Lippától a Maros torkolatig 33 mederátmetszést végfiz- 42 -