A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

BELEZNAI TIBOR: A Berettyó szabályozásának története napjainkig

Végül Bakonszeg és Kismarja között 39 átvágással 14.28o m-rel rövidült meg a folyó útja./Az átmetszések összhossza 14.138 m-t tett ki./ A kétoldali védtöltései pedig teljesen megépültek az akkor helyesnek tartott méretre. A szabályozási munkák,csatornák,átvágások 1.154.5o8 m3,mig a kétoldali töltések Bakonszeg és Hegyköztszentimre között 698.573 m3 földmunkát igényeltek./Szeghalom és Bakonszeg között a töltések az uj csatornából kikerülő földanyagból kerültek megépítésre./ Az 1855-59-es évek között a munkák nagy erővel folytak,bár 1859-ben nagy áradások a munkák folytatását akadályozták. Bár anyagi és időjárási okok miatt a munka többször is szünetelt, 1865-ben sor kerülhetett az Ó-Berettvó sárréti kiágazásának elkötésére, s ezzel a Berettyó teljes vízhozama az uj csatornába terelődött.Ezzel kezdetét vette a Sárrét mocsarának kiszáradása,ami a későbbi mezőgazdasági művelést tette lehetővé. 1866-han készült el a Berettyó felső csatornaszakasza Szalárd és Kismarja W"-»ött. /3.sz.melléklet/ Az 1879-es szegedi árvíz után a kormány külföldi szakértőket hívott be, akik tanulmányozták többek között a Berettyó szabályozás eddigi munkáit. Megállapították,bér a tervezési elvek helyesek voltak, a töltéseket helyesebb lett volna szélesebb hullámtér kialakítása mellett megépíteni,gondot kell fordítani ennek tisztítására sás,nád,káka rendszeres levágásával,hogy a lefolyási szelvény ne szűküljön.Az 1881-82-es árvizek által okozott töltésszakadások is ezt bizonyították. - 387 -