A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

BELEZNAI TIBOR: A Berettyó szabályozásának története napjainkig

18%-ig több hullámtéri magaslat lemélyítésre került sor Darvasnál, Csikérnél, ksmyei dotnfcnál, valamint Hegyközszentimr^Esztár,Gáborján, Berettyószentmárton határában. 1898-ig 18 db átmetszés készült lo m fenékszélességgel,változó rézsűkkel,kisvíz alatt 0.15 - o.75 m mélyen. Jelentősebb szabályozási tevékenység csak 1924-1925 közt folyt,amikor a töltések lábát veszélyeztető mederelfajulásokat rozséból készült partbiztosításokkal látták el. 1925-1931 között ujabb 25 átmetszés készült el,egyúttal a töltések magasítása is megtörtént. Az összesen eddig megépített 83 db átmetszés nagy részénél csak a vezérárkot kellett kiemelni, a víz ereje kiépítette a tervezett méretekre az uj szakaszokat. /Kivételt az agyagos részek képezték./ A második világháború alatt lényeges szabályozási munkák nem folytak. 1949. után ujabb átmetszések kivitelére került sor Péterszeg,Váncsod, Hencida,Kismarja határában. A korábbi tiszta földmüvekkel szemben 1951-től sor került a kőmüvek alkalmazására is,valamint rőzsemüvek épültek meg. U tóbbiakra ott került sor,ahol a folyó szakadó partja megközelítette az árvédelmi töltést. Az elmúlt években folytatódott a Berettyó szabályozása. Ezekre jellemző volt a nagy teljesítményű földmunkagépek alkalmazása, melyekkel lehetővé vált a mintegy 3 millió m3-t kitevő földmunkák elvégzése. Fenti volumen mederátmetszések,mederkorrekciók,hullámtéri magaslatok megszüntetéséből,töltések nyomvonalának áthelyezéséből,illetve töltéserősítésekből tevődött össze. - 3BS -