A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

KORNIS ATTILÁNÉ DR. AKANTISZ ZSUZSANNA főelőadása: A TISZA-VÖLGY SZABÁLYOZÁSÁNAK HATÁSA

Magyar Hidrológiai Társaság Országos Vándorgyűlése (Szeged 1992.szeptember 7-B.) A TISZA-VÖLGY SZABALYOZASÁNAK HATÁSA Kornis Attiláné dr.Akantisz Zsuzsanna CDVÍZIG Győr A folyószabályozás nem más, mint erőszakos beavatkozás a folyó életébe, a természeti törvényszerűségek érvényesülésének akadályozása. Hazai folyóinknál, azaz a saját alluviumukban ván dorlő vízfolyásokban a szabályozás módszerei, eszközei és munkálatai egymáshoz hasonlóak. A beavatkozások szükségszerűsége oka, ill. célja igen sokrétű, és az idők múlásával az okok és célok mind a természet, mind az emberi igények módosulásának kö vetkeztében változtak, változnak és változni is fognak.így volt van és lesz a Tisza-völgyben is. A Tiszához hasonlő csekély esésű folyó Európában nem talál ható. Az esés hiú.iyában a lassú vizfolyást a legkisebb akadály is kitériti útjából. Az irányváltásra kényszeritett vizfolyás kisvizes időszakban alámossa a magaspartot, mely leomolva, a róla a mederbe dőlő fák ujabb irányváltásra késztetik az áram' lást, mely ujabb partba ütközve ismételt elkanyarodást okoz. így alakult ki a Tiszára, a siksági folyókra jellemző kígyózó pálya, meder. Árvizek idején a folyó erősebben nagyobb sebes' séggel támadja homorú partjait. Apadáskor a talajból a folyó felé áramló víz további eróziót okoz és a sebességcsökkenés következtében a domború oldalon, illetve az elszélesedett szaka szok közepén lerakja hordalékát, zátonyt képezve, kanyarulatait élesítve, majd lefűzve, ill. a középzátonyt, majd szigetet megkerülve, ágakra szakadva kialakul a magára hagyott folyó szeszé