A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

Az egyes szekcióüléseken elhangzott további előadások: - VALKÁR ISTVÁN: Egy új magyar vízi út fejlesztési koncepció kialakításának alapvonalai (hozzászólás)

Egy új magyar viziútfejlesztési koncepció kialakításának alapvonalai Valkár István Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium A hazai belvízi utak fejlesztésére utoljára az 1980-as évek elején készült koncepció. Az akkori koncepció ma.már megérett a korszerűsítésre a következő' főbb szempontok miatt: - a viziút-fejlesztési előirányzat kapcsolata a kikötőfejlesztés és a hajózás fejlesztésével lényegében formális, gyakorlatilag egy vízterület viziútként történő kiépítésének maximális (csak a természeti és gazdasági-pénzügyi adottságok által korlátozott) lehetőségét jelöli meg, - nincs kellő összhangban a területfejlesztési elképzelésekkel, és a parthasználat szempontjával, - kizárólag a nagy hordképességű hajókkal történő áruszállítás követelményeivel számol a viziutak osztályozásánál. Napjainkban a felszíni vizek iránt megkülönböztetett figyelem tapasztalható, és a vizek komplex felhasználása is más értelmet nyer, mint korábban. Egy évtizeddel ezelőtt a komplex hasznosítás még a közvetlen gazdasági célú kihasználás maximumára való törekvést jelentette. Ma már szemléletünkben nagy súllyal szerepelnek a vizek életet tápláló, és társadalmi értékei is: a vizek és vízpartok élővilága, az ivóvíznyerés lehetősége, a vizek környékének természeti, tájképi értékei, a pihenés, sportolás, rekráció lehetőségei. Ez a szemléletváltozás, a súlypontok áthelyeződése önmagában is indokolná a korábbi viziútfejlesztési koncepció felülvizsgálatát. Ezt az igényt tovább erősítik azok a változások, amelyek Európa vizi közlekedésében az elmúlt időszakban tapasztalhatók, nevezetesen: - a hajózás egészén belül az áruszállítás mellett egyre fokozódó jelentőségűvé válik az (elsősorban turisztikai célú) személyhajózás, -79-