A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

KÁROLYI ZOLTÁN főelőadása: A VÍZIUTAK ÉS A VÍZIKÖZLEKEDÉS KÖLCSÖNHATÁSAI

A pangás további okaként felhozható: tehertételként jelentkezik a nagyhajózás hátrányára, hogy az elég szétszórtan adódó szállítási tételeket nehéz egy helyre koncentrálni úgy, hogy nagy uszályt megtöltsön. Ugyancsak hiányoznak a nagyhajózás kifizetődő voltához a nagy szállítási távolságok. Az is kétségtelen, hogy a hajóval való fuvaroztatásnak sok kényelmetlensége, akadálya van, ilyenek a téli szünet, a kedvezőtlen vízállások, a kedvezőtlen rakodási viszonyok stb. Ezek a felsorolt okok bőséges magyarázatát adják annak, miért nem fejlődött a hajózás magától. Ha azonban jobban megnézzük ezeket a felsorolt hátrányokat, azt kell látnunk, hogy azok túlnyomórészben csak a nagyhajózásra vonatkoznak a kishajózásra csak részben. A kishajózás, mint önálló közlekedési tényező, nálunk eddig háttérbe szorult, illetve nem válaszották el a nagyhajózástól, így nem lehetett tudatossá az a körülmény, hogy az alföldi viziutak jelenlegi adottságai nem a nagy-, hanem a kishajózásnak kedveznek. Nálunk a víziútépítési tervek - az alföldi öntöző főcsatornák kivételével - a nagyhajózásra vonatkoznak, német hatásra. Ennek a jogosultsága elvitathatatlan abból a szempontból, hogy a Rajna - Duna összeköttetés megvalósulása esetén valóban a német viziutakkal lesz közvetlen kapcsolatunk. De a tiszai rendszerre nem helyes a német példát vonatkoztatni. Franciaországban a hajóutak összes hossza 8500 km, amiből 4900 km csatorna és 3600 km szabályozott folyó. Ennél sokkal figyelemreinéltóbb, hogy a fenti hajóút hosszból csak 1100 km járható nagyhajókkal, 5800 kifi hossz csak 280 tonnás, 1,80 m merülésű hajókkal, továbbá 1600 km pedig csak 200 tonnás uszályokkal hajózható. A viziforgalom 1952-ben 50 millió t, a teljesítmény 7700 millió tonnakm volt, ami a vasút forgalmának 1/3 - 1/4 része. A szállított áruk zöme itt is építőanyag, mezőgazdasági termék csupán 5,9 %. Franciaországban 10.000 uszályból 7000 db 280 tonnás. Lengyelország folyóin és csatornáin ugyancsak 400 tonnás uszályok tudnak járni. A rendkívül sürü viziúthálózatú Hollandiában és Belgiumban a viziforgalom legnagyobb részét kishajókkal bonyolítják le. A döntően mezőgazdasági jellegű Hollandiában több árut szállítanak hajón, mint vasúton, az ipari jellegű Belgiumban pedig a vasút tonnakm teljesítményének kereken a felére rúg a víziszállítás. Mindkét országban többségben 300 - 360 tonnás uszályok közlekednek. -42-