A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZABÓ SZABOLCS főelőadása: MELLÉKÁGAK, MELLÉKÁGRENDSZEREK VÍZPÓTLÁSA ÉS VÍZMINŐSÉGVÉDELME

Szigetköz és a Csallóköz mellékágrendszereit. A vízpótlás tekintetében mindenképpen szükség van a tervezett beavatkozásokra (Kováts, Z., Dunai, F.). Ez azt jelenti, hogy a mellékágak vízpótlását a tervezettnek megfelelően meg kell oldani. A mellékágak elöregedésének egyik legalapvetőbb oka az utóbbi évtizedekben megnövekedett külső kommunális és ipari szennyezés

. A külső szennyezések levezetésére főként a főmeder szolgál, direkt (közvetlen bevezetés) és indirekt (vízpótlás, talajvíz, diffúz jellegű befolyások, stb.) módon azonban a mellékágak is szennyeződnek (Simon, M., Szolnoki et al.). A főágban főként a kommunális szennyvízzel bekerülő növényi tápanyagok "csak" potenciális trofitásnövekedést okoznak, vízpótláskor a mellékágakba bekerülve azonban már látható alga vagy jobb esetben hínár formájába mérhető eutrofizálódást eredinényeznsk (Hnrtalis, I:., Horváth, 1.). A direkt szennyvízbevezetés a növényi tápanya- ' gok (N és P) egymáshoz viszonyított arányát is megváltoztaja, ami sok esetben N-kötő kékalgák tümegeges megjelenéséhez vezethet. A kékalgák toxintermelése a vízhasználatot zavarhatja (Simon, M.). A közvetlenül a mellékágakba vezetett káros anyagok mind a vizet, mind az üledéket szennyezhetik. Egyes mellékágakban az üledékeltávolítást már nem csak a gyors feltöltődés, hanem az üledék toxikus anyagok-32-