A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése pótkötet (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZABÓ SZABOLCS főelőadása: MELLÉKÁGAK, MELLÉKÁGRENDSZEREK VÍZPÓTLÁSA ÉS VÍZMINŐSÉGVÉDELME

Szigetköz és a Csallóköz mellékágrendszereit. A víz­pótlás tekintetében mindenképpen szükség van a terve­zett beavatkozásokra (Kováts, Z., Dunai, F.). Ez azt jelenti, hogy a mellékágak vízpótlását a tervezettnek megfelelően meg kell oldani. A mellékágak elöregedésének egyik legalapvetőbb oka az utóbbi évtizedekben megnövekedett külső kommunális és ipari szennyezés . A külső szennyezések levezetésére főként a főmeder szolgál, direkt (közvetlen bevezetés) és indirekt (vízpótlás, talajvíz, diffúz jellegű befo­lyások, stb.) módon azonban a mellékágak is szennye­ződnek (Simon, M., Szolnoki et al.). A főágban főként a kommunális szennyvízzel bekerülő növényi tápanya­gok "csak" potenciális trofitásnövekedést okoznak, vízpótláskor a mellékágakba bekerülve azonban már lát­ható alga vagy jobb esetben hínár formájába mérhető eutrofizálódást eredinényeznsk (Hnrtalis, I:., Horváth, 1.). A direkt szennyvízbevezetés a növényi tápanya- ' gok (N és P) egymáshoz viszonyított arányát is meg­változtaja, ami sok esetben N-kötő kékalgák tümege­ges megjelenéséhez vezethet. A kékalgák toxinterme­lése a vízhasználatot zavarhatja (Simon, M.). A köz­vetlenül a mellékágakba vezetett káros anyagok mind a vizet, mind az üledéket szennyezhetik. Egyes mel­lékágakban az üledékeltávolítást már nem csak a gyors feltöltődés, hanem az üledék toxikus anyagok­-32-

Next

/
Oldalképek
Tartalom