A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DÉVÉNYI LÁSZLÓ–KESZTHELYI TIBORNÉ: Környezeti veszélyek, természeti károk fő iránya Budapest térségében

A budapesti termálkarszt vízminőségében, eddig bekövetkezett legkedvezőtlenebb változás a Lukács fürdő forrásainál és kutsainál' állt elő. A források közvetlen vízgyűjtő terület, -a Rózsadomb, a <7ózsef-hegy és környék; -erősen beépített, és csak részlegesen csatornázott. A hidrogeológiai védőterületre vonatkozó határozat szikkasztás! tilalmat ir elő ugyan, de ennek betartása ellenőrizhetetlen. A tá,1 változása Főleg a II. világháború után nőtt meg az igény az esztétikus, jó leve— . gőjű hegyoldalak beépítésére, melynek következtében a budai kerületek zöldfelülete az elmúlt 30 esztendőben egyharmadával csökkent. Mivel a földtulajdonosoknak és tulajdonjogi kezelőknek pénzügyi érdekük fűződik a területek építési telekként való értékesítéséhez, a védett területeken kivül nem tudjuk megakadályozni a tájesztétikai és környezetvédelmi szempontból hátrányos építkezéseket. A veszélyeztetettség értékelése Budapest területén - ahol a népsűrűség, az ipar és a közlekedés koncentrálódása következtében - a táj- és természetvédelmi érdekek együttélése az egyéb irányú társadalmi érdekekkel sokkal bonyolultabb és összetettebb, mint az ország bármely más körzetében. A város terjeszkedése a természetes életközösségek életterének beszűkülését, a különféle antropogén hatások egyes növény- és állatfajok egyed számának csökkenését, a barlangok és karsztvizek elszennyeződését vonják rraguk után, s ezzel párhuzamosan felértékelődnek környezetünk természetes elemei. A főváros térségében_az elmúlt száz évben mintegy 100 növényfaj pusztult ki, ennek ooa. kétharmada az utóbbi 30 év során. ! - 157 -