A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DÉVÉNYI LÁSZLÓ–KESZTHELYI TIBORNÉ: Környezeti veszélyek, természeti károk fő iránya Budapest térségében

A Budai-hegységben vaiahi 43 Í err as Léieztiz. >5a ziár erek kisül csak néhányat találunk, iható viszel egy sen rendelkezik. A Budai TK legnagyobb vízfolyása as Crdög-ársK nyitott ssernyvi zcsatcrnává vált. A Duna budapesti szakaszán - a tisztítatlan kommunális szennyvízbevezetések hatására - bakteriológiai szennyezettsége egy nagyságrendet nő.t A Ráckevei-Duna vízminősége a hatvanas évekhez képest kedvezőbb irányú változást mutat, ez a javuló tendencia az utóbbi 10-15 év vonatkozásában már nem annyira egyértelmű minden szennyezőanyagnál. » Kritikus vízminőségi helyzet nyáron is kialakulhat a Duna-ág egyes részein. A hosszabb ideig tartó kánikula ás a bőséges növényi tápanyagellátottság ilyenkor kedvez a fítoplankton-szervezetek (kova- és. zöldalgák) tulszaporodásának, ami éjjel, hajnalban oxigénhiányt eredményes. Jelentős probléma a viz bakteriális szennyezettsége, ami a fürdésre való alkalmasságot korlátozza a Dunaág jelentős részén. A partiszűrésú vizek minőségét a folyó vízellátásának függvényében vagy a háttér talajvizének minősége vagy a folyó vízminősége határozza meg. A szentendre-szigeten termelt viz minősége általában megfelelő, de egy-egy komponens pl. NC^, Fe, Mn, valamint kékalgák, mikrogombák eraelke—. dő tendenciája a vizbázis védelmének fontosságát bizonyltja. A Csepel-szigeten termelt viz egy része rétegeredetü Fe és Mn tartalma miatt kezelést igényei. A főváros levegőminősége helyenként és időszakonként különböző változásokat mutat. A forgalmas közlekedési csomópontokon és utvonalakon az ólom inmissziós értéke minden esetben meghaladta a határértéket az 1989-es évben. Figyelemre méltó a kiemelkedően magas, 27-szeres határérték túllépés a Rákóczi ut 17. előtt, Mechwart témél 10-szeres. i - 158 -