A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DÉVÉNYI LÁSZLÓ–KESZTHELYI TIBORNÉ: Környezeti veszélyek, természeti károk fő iránya Budapest térségében

A kisvízfolyások azonban tovább r.era terhelhetek aég -cisz-citctt szenny­vizekkel sem. A szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás terén arra kell törekedni, hogy a települési folyékony hulladék gyűjtése, elhelyezésében műszaki előrelépés történhessen (szennyviztisztitó-telspl folyékony hulladék előkezelő létesítése). A szennyvíztisztító telepi iszapok jelenlegi elhelyezési lehetősége, megoldása tovább terheli az agglomeráció':. Mezőgazdasági elhelyezés vo­natkozásában visszacsatolhatunk az ipartelepi szennyvizelőkezelés prob­lémakörére . (Szennyviztiszrtitó-telepi iszapban határérték feletti néhézfárutartalom ipari üzemekből kerül ki.) Zaj- és levegőtisztaság-védelem terén a környezetkárosító hatások vár­ható alakulásában a legfőbb befolyásold tényező a közlekedés. Az MG-ás körgyűrű ezévi csepel-szigeti szakaszának átadása a tranzitforgalmat részben csökkentette már, további javulást a teljes kiépítés eredményez­het. A magán és tcraegközlekedési járműpark műszaki állapotának javítása, ólom­mentes benzin használatának szorgalmazása egy tényező, azonban nem elha­nyagolható, hiszen a metróépítés sajnálatos módon lelassult. A'felszín alatti vizek további elszennyeződésének kulcskérdése a hidro­geológiai védelem, a folyóoidali kedvezőtlen hatások (kotrások) kiküszö­bölése, környezetkímélő gazdálkodás elterjesztése a mezőgazdaságban, települések csatornázása és szennyvíztisztítása, a hulladékelhelyezés megszervezése. A vízművek védőterületének előkészítése megtörtént, a kialakitás gyakor­lati végrehajtása azonban meghaladja a Fővárosi Vizművek lehetőségeit. ! - 154 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom