A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DÉVÉNYI LÁSZLÓ–KESZTHELYI TIBORNÉ: Környezeti veszélyek, természeti károk fő iránya Budapest térségében

A természetvédelem területén terveset segvalősitásávai (zöldterületi fejlesztés, természeti értékek fokozott védelme, stb.) komplexen lehet befolyásolni a környezetkárosító hatásokat. Feladatunk az, hogy ezt pozitiv irányba fordítsuk. A környezet állapotának vár

ha

tó alaiculása Felszíni "/izek minőségének vá

ltozása 3 A Du

na átlagos vízszállítása Budapestnél 190 millió m naponta, melynek több mint 1 %-a, szennyvíz. Budapest további 1,3 millió m -rel járul hozzá naponta ehhez a mennyiséghez. A viaiánőcég változása az olnult 10 év alatt a következő volt: a KOI, annőnium-ion, az olaj és fenol szennyezettség kismértékben ugyan, de csökkent, a csökkenés a 80-as évek közepétől határozottabban jelentkezik. E tendencia valószínűleg a felsőbb szakaszon épített szennyvíztisztítók szennyezőanyag-csökkentésének köszönhető. A nitrát-tartalomnál az elmúlt évtized alatt kisebb mértékű romlás észlelhető, a nitrát növekedése elsősorban mezőgazdasági szennyezésekkel magyarázható. A bakteriális szennyezés ujabb, hirtelen növekedése Budapest térségében észlelhető. A főváros hatása különösen a parti sávokban, illetve a szennyvízbevezetések csóvájában mutatható ki. A Ráckevei Dun

a hossza mintegy 58 km, ebből 11 km a főváros, 47 km Pest megye területére esik. A Ráckevei Duna vízminőségi állapotá

t alapvetően három fő tényező befolyásolja. A felső szakasz vízminőségét döntően a betáplált dunavi

z határozza meg. ! - 155 -