A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

REINIGER RÓBERT főelőadása: A SZENNYVÍZISZAPOK ÉS HULLADÉKOK HATÁSA A KÖRNYEZETRE

Környezeti hatásvizsgálat, mint módszer természetesen önmagában nem hozhat áttörést a környezetállapot javításában, csak ha megfelelő kritériumrendszerrel, a megvalósításhoz pedig akarattal és (nem utolsó sorban) tökével is párosul. Az állapotváltozások hatása az emberre, mint társada

lmi lényre A környezeti hatásvizsgálat tartalmi követelményének, e hazánkban ezidő szerint kitüntetett fejezetével szekciónk több előadója meglehetősen erőteljesen érintett. (Horváth Vilmos Ottlakán Péterné K+K K^fejerszegi jános FKSzV ; Ottrok Györgyné Dorogi Égetőmű ; Komlós Csaba MÉIYÉPTERV stb.) Ezért szükségesnek tartom e kérdésről részletesebben is kifejteni álláspontomat. A konfliktus környezete A magyar gazdasáo teljesítőképességének és - a.hozzá képest magas életszinvonal

n2'íenntartá5a hosszú időn át nem kis mértékben az infrastruktúra elől vonta el a fejlesztési alapokat A szennyvíztisztítás és a hulladékgazdálkodás környezetkímélő fejlesztése még az ilyen célú ráfordítások között is tartósan az utolsó helyekre szorult. A hulladékokkal szembeni általános (magyar) magatartást Föld S.Péter fogalmazta meg - jellemzően - a Ludas Matyi hasábjain: A veszélyes hulladékkal valahogy úgy vagyunk, mint a zabigverekkel

. Nem tettünk ellene semmit, hogy ne legyen - sőt talán boldogok is voltunk, amikor készítettük - de befogadni már nem akarjuk. Mindenki csak szabadulni akar tőle. Nem véletlen, hogy az országban évente keletkező - nemzetközi -.113 -