A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

REINIGER RÓBERT főelőadása: A SZENNYVÍZISZAPOK ÉS HULLADÉKOK HATÁSA A KÖRNYEZETRE

összehasonlításban magas - szennyvíziszap és hulladék mennyisége súlyos és összetett környezeti és társadalmi problémát jelent. A nem megfelelően kezelt, tárolt és ártalmatlanított anyagok szenynyezik a talajt, a felszíni, a felszínalatti vizeket, bűzzel,porképződéssel, tájromboló hatással sújtják a közeli és távolabbi környezetünket. E jelenségekkel szemben - néhány "mérges zöld"elszigetelt fellépésén kívül - össztársadalmi tiltakozás nem bontakozott ki. Az elképesztő mennyiségű szétszórt anyagokat, mint meglévő és megváltoztathatatlan helyzetet viszonylag könnyen tudomásul vesszük, a rendezett, biztonságos és környezetvédelmi szempontból a kockázat minimalizálására törekvő rendezett megoldást viszont elementáris erővel utasítjuk el. Figyelemreméltó gyorsasággal alkalmaztuk a legfejlettebb országokban ismert, nagy hagyományú NIMBY szindrómát (Not in my backyard) vagy amit a hozzánk közeli német nyelvterületen "Szent Flórián elv"-ként tisztelnek (Segíts szent Flórián, hogy csak a szomszéd háza égjen le.) A legutóbbi időben (1989-1990) a valóban környezetvédelmi létesítmények ellen szinte megmagyarázhatatlan hevességgel lépnek fel a helyi közösségek. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a korábbi állam'berendezkedés döntési mechanizmusa ellen egyszerű és népszerű eszközökkel e területen lehetett fellépni és így, a valóságos környezetvédelmi beruházások szakmai kérdései politikai érdekütköztetések szinterévé váltak. Zsámbék, Aszód, Dorog, Budaörs, Boda, Kétpó , Vál-Vértesacsa, Gyöngyösoroszi, Rudabánya, Ófalu, Berettyóújfalu, legutóbb pedig Csepel stb. helységnevek mindenki számára ismerősen hangzanak, hiszen az oda tervezett szennyvizes, hulladékos beruházásokkal kapcsolatos botrányoktól volt hangos az ország! Úgy tűnik, a szakmai szempontok mostanában jobban háttérbe szorulnak, mint korábban a társadalmi szempontok. - 114 -