A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)
REINIGER RÓBERT főelőadása: A SZENNYVÍZISZAPOK ÉS HULLADÉKOK HATÁSA A KÖRNYEZETRE
járási rend létrehozása. Ez lehetővé teszi, hogy - a korábban is szükséges környezetvédelmi szakhatósági engedélyeket megtartva és felhasználva - a környezeti következmények átfogó értékelése megtörténjen, és csak a környezeti szempontból is elfogadható beruházások valósuljanak meg. A teljes szabályozás a hatásvizsgálat intézményének az új környezetvédelmi törvényben és a többi engedélyezési rendben való megjelenítését is igényli. A lista rendkívül széleskörűen próbálja felölelni az egyes hatásvizsgálatra kötelezett, illetve kötelezhető tevékenységeket, bár nyilvánvalóan mindenre nem terjedhet ki. Az azonban látható,hogy az itt tárgyalt és a környezetünk terhelhetősége szempontjából renckívül kritikus részleteket mind a szennyvíztisztítás, mind a hulladékkezelés témakörében - helyeselhetóen - teljes mértékben tartalmazza: um: szennyvízszállítő távvezeték, iszaptároló, iszapelhelyezés, szennyvíztisztító iszapkezeléssel, csatornaművek, szivattyútelepek és csővezetékek, zsilipek stb., • települési szilárd és folyékony hulladéklerakó, veszélyes hulladékkezelő, kommunális és veszélyeshulladék égető, komposztáló, előkezelő, feldolgozó telep, stb. A hatásvizsgálat bevezetésével, elterjesztésével lehetőség lesz arra is, hogy a de fenzív (utólagos beavatkozásra "védelemre" épülő) környezetvédelem átalakuljon offenzív (a megelőzésre a technológiába történő beavatkozásra épülő) környezetvédelemmé. (E gondolat elemei részben megtalálhatók Tamás János: Agrárökoszisztémák, mint a szennyvíziszap befogadója c. dolgozatában is.) -.112 -