A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

CSEPREGHY ANDRÁS: A kartszvízszint várható alakulása 2000-ig a Dunántúli-középhegység északkeleti részén

A KARSZTVÍZSZINT VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2000-IG A DUNÁNTÚLI KÖZÉPHEGYSÉG ÉK-I RÉSZÉN Csepregi Andr ás Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont ÖSSZEFOGLALÁS A terUlet földtani felépítése, és a vízföldtani viszonyok figyelembevételével, a Dunántill i -középhegység főkarsztvíztárolójára kidolgozott hidraulikai modell megfelelő pontossággal szimulálja a táróidban az elmiillt év-tizedekben lejátszódott készletváltozási — till nyomár észt leUrUlési — folyamatokat, így előrejelzésre is alkalmas. A prognosztizált víztermelési változatok mellett előrejelzett vízszintváltozások szerint a Móri-ároktól K-re, amennyiben az összes vízemelés 2000-ig nem haladja meg a 140 m'/min-t, a tárolóban meginduló nyomásemelkedés a budapesti termál karsztban is érzékelhető nyomásnövekedést eredményez már 19Q3-95-től. Ezt az értéket lényegesen meghaladó víztermelés esetén azonban a Zsámbék-Dorog vonaltól K-re fekvő tárolórészen további nyomáscsökkenés várható. 1. BEVEZETÉS \ A Dunántill i -középhegység ÉK-i részén a 0O-as években termelésbe állított nagyegyházi és mányi- szénbányák vízvédelmi tevékenysége következtében a karsztvizkivétel fokozatosan növekedve 1987-ben már meghaladta a 300 m'/'min-t. A limitet meghaladó kényszerű vízkivétel a karsztvíztárolóban 1980-89 között olyan mértékű nyomáscsökkenést idézett elő, ami néhány év» távlatban a budapesti hévforrásokat is veszélyeztette. A folyamat megállítása és megfordítása érdekében 1986-89-ben a térségi karsztvízkivételi limitet 230 m/minről, ICO mVmin-re csökkentették. - 56 -