A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. SÁRVÁRY ISTVÁN: A karsztvízkészlet helyi túltermelésének hatása; három budapesti vizsgálat

A hosascsökkenések miatt 1944- óta több izben tisztították a forrást. A tisztitások eredményeként mindig nőtt a hozam, de sohase:: érte el as előző icőszak maximális értékét. Az Árpád forrás környezetében levő épíUetek pincé.19 több helyen feltárta azt a kavics-réteget, amely a forrásfoglalásben megfigyelhető. A rétesben felgyülemlő telé.iviz korábban rendszeresen elöntötte ezeket a rincéket. A ?0-es évek elején azonban ss Árpád-forrástól északra eső YGLÁüf-teiepec víznyerés céljából kutske-t mélyítettek ebbe a rétegbe, azóta a pincék elöntése megszűnt. Kétségtelen azonban, hogy a kavicsréteg megcsapolása kihatott sz Árpád-forrásra is: eredeti állapotában a forrás feltörő vizét a ksvicsrétegben tárolódó viz támasztotta meg, jelenleg viszont s forrásviz egyrésze a kavicsrétegbe elszökik, A vízkivételi rendszer többszöri átépítése miatt 1990 novemberéig a hozamok és a vízszintek megfigyelése sem a forráson, sem a mellé furt kúton nem volt megoldva. ?.'érésl eredmények 1990 decemberében mérés-sorozatot végeztünk az Árpád-forrás és a mellé telepitett kut Q/H görbéinek megállapítására. A szükséges műszaki átalakításokat /bozammérő órák és vizszint-észlelő cső beépítés«/ a gyár műszaki részlege végezte el. A régebbi mérésekkel való egybevethetőség érdekében a vonatkozási pontok magasságát alappontról indított szintezéssel állapítottuk meg. A kapott O/E görbéket ez 1. ábrán mutatjuk be. 1. ábr

a: Az Árpád-forrás és a B.33 kut külön-külön mért Q/H görbéi