A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. SÁRVÁRY ISTVÁN: A karsztvízkészlet helyi túltermelésének hatása; három budapesti vizsgálat

A forráson és a fúráson külön-külön végrehajtott próbaszivattyúzás azt mutatta, hogy az egymásrahatás viszonylag kise--"tékü! a forrás többórás termeltetése csak 3 cm vizszint-süllyedést okozott a fúrásban, a fúrásnak kétszer akkora hozammal történő szivattyúzása pedig kb. 10 cm vizszint-süllyedést hozott létre az Árpád-forrásban. Hosszabb termeltetési időszak után ezek a közel lineárisan növekedő egymásrahatások természetesen nagyobbak: ötnapos üzemszerű termelés után az Árpád-forrás üzemi szintje 23 cm-rel volt alacsonyabb, mint emi saját Q/H görbéje szerint várható volt, A különbséget a B.33 fúrás párhuzamos szivattyúzása okozta, 1 forrás és a kut viszonylagos függetlensége ellenére maximális egyidejű leszívás esetén az üzemi szintek csak 2-10 cm-nyire térnek el egymástól. A nyugalmi szintek is közel azonosak. Az Árpád forrás javára mutatkozó 5 cm nyugalmi-szint-többletet a bőkülönbség okozza: az Árpád-forrás hőmérséklete még több napos állás után is 19,0 °C /termelés közben 19,6 °C/, mivel nyugalmi állapotában is ad le vizet a kavicstakaróba. A fúrásban viszont a vizoszlop a leállást követően a geotermikus állapotra bül vissza. Az Irpád forrás nyugalmi szintje tehát 2,4 métert süllyedt 1937 óta. Az ábra tanúsága szerint a süllyedés közel lineáris. A nyugalmi vízszint csökkentésében a helyi kb. másfél-kétszeres túltermelésen kivül szerepet kapott a forrásban megjelenő kavicsréteg távolabbi megcsapolása, a talajviz által történő "megtámasztás" megszűnése is. 3. AZ EGYKORI FÜRDŐ-SZIGET FORRÁSAI A Dunában a Eargitsziget fölött 1876-ig volt meg az a zátony, amelyet akkoriban Fürdő-sziget néven ismertek. A sziget csak alacsony vízállásnál emelkedett ki a Dunából, magas vízállásnál &ár viz alá került. A római provincia idején a szigeten keresztül bid vezetett át a Dunán, az e korból származó falmaradványok - 123 -