A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. SÁRVÁRY ISTVÁN: A karsztvízkészlet helyi túltermelésének hatása; három budapesti vizsgálat

hozamokat, stb. Kiderült, bogy a ne

pi termelések során a depresszió mélypontja ez V. forrásfoglalásban 101,85 mAf-re süllyed, igy s környező, 103,80 mAf szinten levő talajvíz már kétségkívül megjelenik a szivattyúzott vizben. Nyugalmi állapotban a karsztvízszint még a nyári strand-Idény végén is csaknem egy méterrel van a talejviznivó felett. A termelés és s természetes utánpótlódás közötti egyensúly bizonyíthatóan 1963-bsn bomlott meg, amikor a Római-fürdő területén a szivattyús üzemre áttértek. 2. ÓBODA: ÁRPÁD-FORRÁS Az Árpád-forrás felső-eocén mészkőből kapja vizét, melyet a mellé telepitett fúrásban ia feltártak. A vizadó kőzet alakja itt is sasbérc-szerü kiemelkedést mutat, amelynek csúcsán hiányzik a környezetében meglévő, vízzáró kiscelli agyag. A forrástól mindössze 3-4 méterre levő fúrásban az eocén mészkő már 60 méter mélységben található. A forrás cölöp-foglalása még a rőmsi korból származik, a foglalást utoljára az 1848-as szabadságharc idején javították.A viz korábban itt is malom hajtására szolgált, majd a Selyemkikászitő gyár ipariviz-szükségletét biztosította. A gyár fejlesztése egyre több vizet követelt, amit a természete« tul- . folyás /mintegy 2000-2500 l/perc/ már nem tudott kielégíteni. Bzért először a küszöbszintet csökkentették /106,40 mAf-ről 105,60-ra/, majd áttértek a szivattyús üzemre, amivel ma már 103,40 mAf szintig tudják leszivni a forrást. A mérések szarint munkanapokon jelenleg 3900-4000 l/perc hozamot termelnek folyamatosan. A forrás hozamát a 30-as évektől kezdve a forrásmedence visszatöltődésével mérték, ami a valóságosnál kisebb értéket adott. Mindössze két korábban felvett Q/H-görbéről tudunk, az első 1937-ből, a második 1951-ből szármnzii. Mérésük körülményei ismeretlenek. - 17 8 -