A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

Dr. Kereszturszky János: Síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás ökológiai és gazdasági kérdései

- 18 Az együttható mátrix tartalmazza azokat a fajlagos ráfordítás, hozam stb. mutatókat, amelyek az egyes tevékenységekre jellemzőek, egyrészt a melioráció előtt, másrészt a meliorációs beavatkozások után. Speciális feltételrendszer (ágazati méret, kapacitás korlátok, agronómiai összefüggések stb.) jelenti azokat a kereteket, amelyek között kereshetjük az optimumot, illetve amelyek végül is biztosítják az optimum tényleges gyakorlati megvalósíthatóságát. A mo'dell célfüggvénye a vállalati (térségi) szinten mért jövedelemtömeg maximuma, amiből következően az optimalizálás végeredménye az ennek a célnak alárendelt termelési szerkezet. Sajátos jellemzője a kialakított módszernek a többlépcsős alkalmazá

s, amely egzakt módon biztosítja, hogy a melioratív beavatkozásnak - és csak annak - a hatását, eredményét mutassuk ki. A kiindulási alapot az u.n. alapváltozat képezi, amely gyakorlatilag : melioráció előtti helyzetet tükröző paraméterek (ráfordítás - hozam jellemzők) felhasználásával ad egy szerkezeti optimumot. Ez a változat (beavatkozás előtti állapot) képezi a viszonyítási alapot. A fejlesztési változat(ok)-ban a különböző beavatkozások (talajjavítás, vízrendezés, öntözés stb.) hatásának vizsgálatára kerül sor. Ekkor minden egyebet változatlannak tekintve, kizárólag csak az adott beavatkozás miatt megváltozott jellemző

k (ráfordítások, hozamok, eszközigény stb.) kerülnek be a modellbe, és így jelenik meg a legkedvezőbb célfüggvény értéket biztosító termelési szerkezet. Ezzel a megoldással a termelésszerkezet nézőpontjából egyrészt eleve objektív alapról indulhat a döntésmegalapozás, vagy az értékelés, hiszen már a kiindulás is egy optimali-