A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)
Dr. Kereszturszky János: Síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás ökológiai és gazdasági kérdései
- 19 zált szerkezet, s mint ilyen, mentes a kialakult termelési szerkezetben egyébként esetleg meglévő hiányosságoktól. Amennyiben az egyes meliorációs beavatkozások hatását külön-külön is vizsgálni kívánjuk, úgy minden beavatkozás esetére külön futtatjuk a programot és a kapott eredményeknek az alapváltozathoz, vagy éppen az előző változathoz viszonyított különbségei fejezik ki az adott beavatkozás hatását. Az első eset a folyamatosan belépő új beavatkozások kumulált eredményét mutatja, a második az előző beavatkozásra épülő újabb melioráció önálló hatását. Végül az együttes hatások (tetszőleges kombinációban) eredményre gyakorolt befolyása alapján eljutunk odáig, hogy dönthetünk az adott beavatkozás(ok) megvalósításáról, illetve meghatározhatjuk azt a kombinációt, aholis a jövedelem tömege a legnagyobb. A szerkezeti optimalizálással minden olyan lényeges ismerethez eljutunk, amely a gazdaságmatematikai értékeléshez és a döntés megalapozásához szükséges. A módszerbe beiktatott termelésszerkezeti optimalizálást azért is tartjuk különösen fontosnak, mert így a meliorációs beavatkozás hatásának ismerete mellett egy olyan ajánlás is rendelkezésre áll az adott gazdálkodó szervezetnek"a termelésszerkezetet illetően, amelynek követése esetén vállalati szinten a legnagyobb jövedelemtömeg biztosítható. Ugyanakkor meghatározásra kerülnek a maximális jövedelmet biztosító optimális szerkezet megvalósításához szükséges főbb erőforrások (traktor, tehergépkocsi, betakarító, szárító stb.) és a beruházási igény is. Nem lehet vitás, hogy erre minden meliorációs beavatkozást végző gazdálkodó szervezetnek szüksége van, emellett népgazdasági szempontból is fontos a beruházás, eszköz és forrás biztosítása szempontjából.
