A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

Dr. Kereszturszky János: Síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás ökológiai és gazdasági kérdései

- 15 ­Talán nem tűnik meglepőnek ezek után, hogy a javasolt - a meliorációs beavatkozás döntésmegalapozásához és értéke­léséhez alkalmas - módszer igénybeveszi a korszerű számítás­technikát és annak alkalmazásához a különböző szakterületek művelőinek ismeretét. Arról van szó ugyanis, hogy a térben és funkcionálisan eltérő módon jelentkező kapcsolatok, a közvetlen és közvetett hatások egzakt nyomonkövetése e bonyolult rendszerben logikai úton lehetetlen. Már pedig - lévén a melioráció eléggé költ­séges és általában hosszútávra szóló beavatkozás - ez mind a fejlesztéshez kapcsolódó döntéshez, mind a tényleges eredmé­nyek kimutatásához elengedhetetlen. A módszer vázlatos bemutatása Mint az előzőekben jeleztük egy-egy gazdasági beavatko­zásnak, - esetünkben a meliorációnak - igen szerteágazó ha­tása jelentkezik az érintett rendszerben (vállalat, térség). A szóbanforgó beavatkozások közvetlen hatásait (ráfordítás, hozam) viszonylag egyszerű számszerűsíteni, általában logikai megközelítéssel is követni lehet. Valamely gazdasági beavat­kozás azonban a rendszer teljességében, annak egészét érint­ve jelentkezik a közvetett hatásokkal együtt, akár a hozam, akár a ráfordítás oldalon, végülis a gazdasági rendszer te­vékenységének eredményében. A melioráció gazdasági megítélése sem vállalati, sem népgazdasági szinten nem egyértelmű. Ennek egyik alapvető oka éppen az, hogy a melioráció utáni gazdálkodást, mint tevékenységet, általában nem a vállalat, vagy nem a népgaz­daság egész rendszerében, hanem abból kiragadva vizsgálják. Ennél fogva jórészt csak a közvetlen hatások számbavételéig jutnak el. Ez mindenképpen félrevezető és nem ad korrekt in­formációt sem a döntés megalapozásához, sem az elvégzett melioráció gazdasági értékeléséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom