A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)
Dr. Kereszturszky János: Síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás ökológiai és gazdasági kérdései
- 15 Talán nem tűnik meglepőnek ezek után, hogy a javasolt - a meliorációs beavatkozás döntésmegalapozásához és értékeléséhez alkalmas - módszer igénybeveszi a korszerű számítástechnikát és annak alkalmazásához a különböző szakterületek művelőinek ismeretét. Arról van szó ugyanis, hogy a térben és funkcionálisan eltérő módon jelentkező kapcsolatok, a közvetlen és közvetett hatások egzakt nyomonkövetése e bonyolult rendszerben logikai úton lehetetlen. Már pedig - lévén a melioráció eléggé költséges és általában hosszútávra szóló beavatkozás - ez mind a fejlesztéshez kapcsolódó döntéshez, mind a tényleges eredmények kimutatásához elengedhetetlen. A módszer vázlatos bemutatása Mint az előzőekben jeleztük egy-egy gazdasági beavatkozásnak, - esetünkben a meliorációnak - igen szerteágazó hatása jelentkezik az érintett rendszerben (vállalat, térség). A szóbanforgó beavatkozások közvetlen hatásait (ráfordítás, hozam) viszonylag egyszerű számszerűsíteni, általában logikai megközelítéssel is követni lehet. Valamely gazdasági beavatkozás azonban a rendszer teljességében, annak egészét érintve jelentkezik a közvetett hatásokkal együtt, akár a hozam, akár a ráfordítás oldalon, végülis a gazdasági rendszer tevékenységének eredményében. A melioráció gazdasági megítélése sem vállalati, sem népgazdasági szinten nem egyértelmű. Ennek egyik alapvető oka éppen az, hogy a melioráció utáni gazdálkodást, mint tevékenységet, általában nem a vállalat, vagy nem a népgazdaság egész rendszerében, hanem abból kiragadva vizsgálják. Ennél fogva jórészt csak a közvetlen hatások számbavételéig jutnak el. Ez mindenképpen félrevezető és nem ad korrekt információt sem a döntés megalapozásához, sem az elvégzett melioráció gazdasági értékeléséhez.
