A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

Dr. Kereszturszky János: Síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás ökológiai és gazdasági kérdései

- 16 ­A meliorációs tevékenység közvetlenül a növénytermelé­si ágazatokkal kapcsolatos. A közvetlen árútermelő ágazatok­nál viszonylag egyszerű a hozam és a hozamérték meghatározá­sa, hiszen a termelés eredménye késztermék, árú. Összetet­tebb a helyzet már az eredmény számbavételénél, ha nem árú­növényről van szó. A takarmánynövények, vagy a feldolgozás­ra kerülő termékek eredménye ugyanis a transzformáló tevé­kenységek eredményében jelenik meg. Tovább bonyolítja ezt a problémát, hogy részleges (te­hát csak a terület egy részét érintő) meliorációnál, s ez az általános,* egy adott állatállomány takarmány igénye, vagy egy meghatározott feldolgozó kapacitást kielégítő nyersanyag mennyiség, vagy a mindenkori vetőmagigény, melioráció után nagy biztonsággal kisebb területen megtermelhető, ami termé­szetesen kihat a nem meiiorált terület vetésszerkezetére is. Gondot jelent a melioráció hatásának számszerűsítésénél továbbá, hogy annak megvalósítása utáni állapotra igen kis valószínűséggel határoznató meg logikai úton az az optimális termelési szerkezet, amely a rendszer maximális jövedelmét biztosítja, és 3 meliorációs beruházás időben legkedvezőbb megtérülését eredményezi. A melioráció által indukált termelési, gazdálkodási szerkezetváltozás a ráfordítás oldalon sem csak a meliorá­cióval kapcsolatos közvetlen ráfordítással van összefüggés­ben, hanem ennél jóval többet jelent pl. többlettermék beta­karítása, többletszárítási igény, tároló - feldolgozó kapa­citásbővítés stb. A vázolt problémák meglehetősen bonyolultak. Megoldásukra megkíséreltük egy olyan módszer kialakítását, amely a sok­rétű elemzést bizonyos mértékig leegyszerűsíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom