A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)
Dr. Kereszturszky János: Síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás ökológiai és gazdasági kérdései
- 16 A meliorációs tevékenység közvetlenül a növénytermelési ágazatokkal kapcsolatos. A közvetlen árútermelő ágazatoknál viszonylag egyszerű a hozam és a hozamérték meghatározása, hiszen a termelés eredménye késztermék, árú. Összetettebb a helyzet már az eredmény számbavételénél, ha nem árúnövényről van szó. A takarmánynövények, vagy a feldolgozásra kerülő termékek eredménye ugyanis a transzformáló tevékenységek eredményében jelenik meg. Tovább bonyolítja ezt a problémát, hogy részleges (tehát csak a terület egy részét érintő) meliorációnál, s ez az általános,* egy adott állatállomány takarmány igénye, vagy egy meghatározott feldolgozó kapacitást kielégítő nyersanyag mennyiség, vagy a mindenkori vetőmagigény, melioráció után nagy biztonsággal kisebb területen megtermelhető, ami természetesen kihat a nem meiiorált terület vetésszerkezetére is. Gondot jelent a melioráció hatásának számszerűsítésénél továbbá, hogy annak megvalósítása utáni állapotra igen kis valószínűséggel határoznató meg logikai úton az az optimális termelési szerkezet, amely a rendszer maximális jövedelmét biztosítja, és 3 meliorációs beruházás időben legkedvezőbb megtérülését eredményezi. A melioráció által indukált termelési, gazdálkodási szerkezetváltozás a ráfordítás oldalon sem csak a meliorációval kapcsolatos közvetlen ráfordítással van összefüggésben, hanem ennél jóval többet jelent pl. többlettermék betakarítása, többletszárítási igény, tároló - feldolgozó kapacitásbővítés stb. A vázolt problémák meglehetősen bonyolultak. Megoldásukra megkíséreltük egy olyan módszer kialakítását, amely a sokrétű elemzést bizonyos mértékig leegyszerűsíti.
