A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

JECZKÓ JÁNOS–SZILÁGYI ÁRPÁD: Az 1970. évi Szamos-árvíz előzményei, a védekezés fő tapasztalatai

1969. őszén a száraz időszakot november végén és december elején csapadék­ban gazdag időszak követte, és az időjárás csapadékos jellegű maradt egész december és január folyamán. Február végéig a hegyvidéki vízgyűjtőterüle­teken 50-95 cm hótakaró halmozódott föl. Január és február.hónapban a meleg periódusokban árhullámok indultak el,me­lyet március első felében kisebb, második felében már tekintélyes hóolvadá­sos árhullám követett. Az ismétlődő áradások miatt a medrek nem tudtak kiü­rülni, így az újabb árhullámok egyre magasabb szintről indultak. Áprilisban a csapadékos időjárás hatására a magas vízállás tartósodott, s így a májusi rendkívüli esőzések szükségképpen vezettek az 1970. évi eseményekhez. A Tisza és mellékfolyói vízgyűjtőterületén május 4. és B. között lehullott kiadós előkészítő csapadék után a május 9-10-e között kialakult közép-euró­pai ciklon következtében Kárpátalja és Erdély egész területét bőséges kon­vektív zivatarok árasztották el. Ennek a ciklonnak a hatásaként alakult ki 11-én az Észak-Adria térségében az a ciklon 1, amely északkelet irányban ha­ladva másnap középpontjával Erdély fölött helyezkedett el és a közvetlen ki­váltó okként jelentkezett. A május 11-13-án lehullott rendkívüli csapadék az intenzív instabilitási vonal zivatar-tevékenységének eredménye volt. /3/ A kialakult árhullám Désnél 317 cm-rel, Szatmárnémetinél 110 cm-rel, míg Csengernél 159 cm-rel haladta meg az addig észlelt legnagyobb vízállást. A Szamos folyó védtöltései sem román sem magyar területen nem rendelkeztek az árhullám kivédésére megfelelő kiépítettséggel, így román területen 11 he­lyen, magyar területen 3 helyen keletkezett gátszakadás, töltéskorona meg­hágás erecínényeképpen. A védekezés fő tapasztalatai Az 1970. évi Szamos árvíz rámutatott, hogy szükséges a mértékadó árvízszin­teknek a matematikai statisztika eredményeinek felhasználásával történő új­bóli meghatározása. Az így meghatározott mértékadó árvízszintek fölé mega­dott magassági biztonsággal a Szamosközi öblözet védvonalainak kiépítése szükséges, az eredményes védekezés lefolytatása érdekében. A határon túli öblözetterületeken történt esetleges gátszakadásokból kiömlő - lo82 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom