A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

JECZKÓ JÁNOS–SZILÁGYI ÁRPÁD: Az 1970. évi Szamos-árvíz előzményei, a védekezés fő tapasztalatai

vizek lokalizálása érdekáxri indokolt - a határ mentén - lokalizációs vonal kiépítése. A védekezési tevékenység ereménytelensége felhívta a figyelmet a határon túli vízgyűjtőterületek csapadék, vízállás, vízhozam adatcseréjének fontosságára és a védekezési események közlésének jelentőségére. A Szamos vízgyűjtőjén eredményes árvíz elleni védekezés csak nemzetközi együttműködéssel lehetséges. Az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet és a vízügyi igazgatóságok védelmi osztagaira nagy feladat hárult. Bizonyosságot nyert, hogy a korszerű gépekkel, eszközökkel felszerelt osztagok munkájára, az emberek szakértelmére szükség van egy eredményes védekezési tevékenység kifejtésétiez. A védelmi gépek, eszközök folyamatos fejlesztésre, korszerűsítésre szorulnak. A védekező dolgozók, irányító vezetők ismeretanyagának szintentartásáról, illetve fejlesztéséről gondoskodni kell. Az eredményes védekezési tevékenység nem nélkülözheti a korszerű technikán alapuló hírközlő hálózatot. Az információknak megfelelő helyen és időben rendelkezésre kell állniuk, ellenkező esetben az intézkedések hatékonysága csök- . ken. Az 1970. utáni időszakban megépült a Szamos-Túrközi zárógát, amely a határon túlról érkező esetleges gátszakadásból származó vizek lokalizálására épült. A Szamos beruházás keretében - a mértékadó árvízszint' fölé 1,0 m magassági biztonsággal - kiépült a Szamos minckét partja Szamoskér-Nábrád térségéig. A hátralévő mintegy 30 km kiépítése legfeljebb a századfordulóra valósulhat meg. Az öblözetek 1 Vos valószínűségű szamosi árvízzel szembeni védettségét csak 30 évvel az árvíz után biztosítjuk. - lo83 -