A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. SZEPESSY JÓZSEF főelőadása: ÁRVÍZVÉDELMI GÁTAK ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA, A VÉDVONALAK FEJLESZTÉSE

intézkedéseket. Nen szorosan ide tartozik, do mind gyakrabban kell foglalkozni a men

tett o

lcSqlon fr' vi-ck kérdéseivel. Az igények fokozódnak, és ma már non csak a terjeszkedő belterületeket kellene megvédeni a fakadó víztől, do a belterjesebb mezőgazdaság is nagyobb termelési, biztonságot Uér. A folyami vizlépcsök fölött hosszú gátszakaszok egész éven át tartanak vizet, még ha az árviznél alacsonyabbat is. A kiszivárgó viz ugyan az árnientesltett területeknek a százalékban ki seai fejezhető töredékét érinti csak, ós az ott okozott kár sem mérhető egy árvízi elöntéséhez, mégis egyre több műszaki intézkedést kell tenni ellenük orss-.'gszerte, A hazai terminológia szerint az átszivárgó vi;: is csak eddig árvízvédelmi kérdés, a:nig a gát állékonyságát érinti, a viz elvezetése már belvízrendezés, - de költségei ugyanazt a tárcát terhelik. A kérdés miiszaki vonatkozásai a következők: Számos nyiltfelszinü és zárt szivárgó épült a gátak mentén a káros vizek összegyűjtésére, de található résfalas lezárás is. Egyelőre még nincs közismert módszer 'sein a szivár— gók hatékonyságának, sen állékonyságának a tervezésére. Ezért a nagy költséggel épülő viztelenitő miivek nem mindig állékonyak, és rendeltetésszerű céljuknak sora mindenkor felelnek meg. Kis lépésekkel, de ennek a problémának a megoldása is halad, előbb-utóbb a "más od 3.agoo elvizosedéfek" megelőzéséhez szükséges tervezési és kiviteli irányelvek is el fognak készülni. Nem tartozik szorosan a vádgátak állékonyságának a témakörébe, de a teljesség kedvéért meg kell még emiiterii az t\c~ vizvédekezés jelentőségét, mint ami növeli a gátak védőképességét. A hatékony védekezés fontos feltétele a jó hírközlés^, és ezzel kapcsolatban az időben adott, megbízható árviz

r_glflrejalzé Különös jelentősége van ennek a határ-közeli vizeken, illetvs a heves vizjárásu kisrbb folyókon. Ezért is épült ki az elfő