A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. SZEPESSY JÓZSEF főelőadása: ÁRVÍZVÉDELMI GÁTAK ÁLLAPOTÁNAK VIZSGÁLATA, A VÉDVONALAK FEJLESZTÉSE

nagyobb vizrajzi távjelző rendszer 7o-es évek elején a Zagyva- Tarna vizgyüjtőjén. Most Illés Lajos-Domokos László /I989/ dolgozata számol be egy 1982-ben telepitett távjelző rendszer korszerűsítéssel egybekötött bővítéséről a FelsőTisza vidéken. Részletesen ismerteti az alkalmazott eszközöket, és a hálózat felépítésének a módját. Utal arra, hogy az észlelést vezérlő számitógép rendszer az adatok feldolgozásét is elvégezi. Illés Lajos-Enyedi András-Fodorné Rácz Katalin /19Ö9/ dolgozata bemutatja azt az egységes vizrajzi információs rendszert, mely egyaránt képes fogadni a távjelzéssel, vagy más uton beérkezett adatokat, elvégzi azok elsődleges ellenőrzését, lehetővé téve a feltűnő értékek javitását, végül rendszerezett adatokat szolgáltat mindenféle feldolgozás céljára. A feldolgozások, Így az árviz—előrejelzés módszereit a dolgozat nem tárgyalja. Illés Lajos—Fodorné Rácz Katalin /1989/ dolgozata a FelsőTisza jéghelyzet-megfigyelésének módszereit, és az adatok értékelését ismerteti. Ez a munka azért jelentős, mert a jeges árviz még ma is védgátjaink komoly veszélyének számit: mértékadó terhelésként az előfordulási valószínűségét fizikailag nem tudjuk értelmezni, operativ előrejelzése szinte megoldatlan, és - bár a védekezés módszerei nagyon sokat fejlődtek - egy torlasz megakadása után a vízszintemelkedés gyorsasága még ma is bizonytalanná teheti a végeredményt. Az olmult évtizedekben népgazdaságunk nagy összeget fordított árvizvédelui rendszerünk erősítésére. A tervszerű fejlesztőmunka eredményeképpen gátrendszerünk védőképessége mér észrevehetően megnőtt, és ebben az itt felsorolt technikai fejlesztésnek is szerepe volt. A munka azonban még távolról sem fejeződött be, ezért a műszaki fejlesztést Is folytatni kell. - 113 -