A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

AMBRUS ZOLTÁN: Magyar–csehszlovák együttműködés az Ipoly vízgyűjtő vízgazdálkodásában, különös tekintettel a folyó szabályozására

leten pedig 55 km árvízvédelmi töltést építettek a közösen kidől gozott fejlesztési elképzelésekkel összhangban. Az Ipoly folyó - a Duna legnagyobb, hazai területen betorkolló balparti mellékvize - Csehszlovákiában, a Szlovák Érchegységben ered, és 230 km megtétele után Szobnál éri el a folyamot. A vízfolyás Szobtól Tésáig 40 km, Honttói Ipolytarnócig 103 km, összesen 143 km hosszúságban határfolyó Magyarország és Csehszl vákia között. (Tésa és Hont között, valamint Ipolytarnóc felett 2 csehszlovák területen folyik). 5 151 km nagyságú vízgyűjtőjét 30-70% arányban osztja ketté az államhatár. Hazánkhoz a kisebb része tartozik. A vízgyűjtő átlagos magassága 250 m, a külföldi területeké azonban kereken 200 m-rel magasabb. A magassági tago zódáshoz hasonló eltérések jellemzik a csapadék és hőmérsékleti viszonyokat is. A magyar terület átlagos évi csapadéka 600 mm, a Szlovák vízgyűjtőé 720 mm, a forrásvidéken pedig megközelíti az 1 000 mm-t. Az Ipoly völgye medencék sorozatából tevődik össze, melyet erupciős küszöbök választanak el egymástól. Az Ipoly nem bővizű, átlagos évi vízhozama Szobnál 21 m

3/s, 100 éves előfordulási valószínűségű árvízhozama 680 m^/s. Vízjárására jellemző, hogy az éves vízmennyiség kereken háromnegyede (72%) az első félévben, fele (47%) pedig a tavaszi hónapokban folyik le a hóolvadás következtében. Jellegzetes árvizek február és március hónapban, hóolvadáskor alakulnak ki, azonban esőzésekből nyáron és ősszel is előfordulhat árhullám. A vízrendezési munkálatok megkezdése előtt a völgyet igen sűrűn, gyakorta évente több alkalommal is elöntötték az árvizek. Ezért az árterületek rendszeres mezőgazdasági művelése nem volt kifizetődő, azt szinte kizárólag kaszálóként, legelőként hasznosították. Az Ipoly szabályozásának szükségességét a hazai vízrende zési munkálatok megkezdésével egyidejűleg már a XVII-XVIII. században megfogalmazták. A múlt század közepétől számos terv készült rendezésére. Ezek közül kiemelést érdemel, hogy a helytartó tanács megbízásából Beszédes József munkálta ki az 1840es évek elején a folyó Viskig (Vyskovce) tartó alsó szakaszának - 39 -