A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. NAGY LÁSZLÓ főelőadása: A BŐS (GABCIKOVO)-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER ÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEFÜGGÉSEI

- 6 tátották száma például a Duna menti területeken mintegy kétszerese az nrszág más területein foglalkoztatottaknak. A Duna és a Rajna összeköttetésének kiépítésével párhuzamosan megindult a hatásterületen levő ipari területek fejlődése. Folyamatban van a Kelheim és Linz környéki ipari gócpontok fejlesztése. Jelentősen meggyorsult az ipari fejlődés a Duna-Majna-Rajna-csatorna már megépült szakaszánál. Különösen szembeötlő a fejlődés gyors megindulása Nürnberg térségében, amely eddig vízi úttal nem rendelkezett. Ezek a megindult és céljukban konkrétan is megítélhető fejlesztések a fejlődés irányát világosan körvonalazzák. Végső kifejlődésüket azonban már csak azért sem lehet meghatározni, mert a tapasztalatok szerint a vízi utak hatása következtében meginduló gazdasági fejlődés a létesítmény üzembe helyezése után folyamatosar alakul ki, sok esetben a becsléseknél gyorsabban. Ma még számszerűen fel nem becsülhető, hogy az interkontinentális Európa vízi út milyen hatással lesz a mellette fekvő egyéb területek fejlődésére: a Schwechat, Pozsony, Almásfüzitő környéki olajfinomítókra, budapesti, dunaújvárosi, mohácsi, újvidéki ipari agglomerációk: . vagy Romsnia és Bulgária fejlődő ipari területeire (Cernavoda, P.u se, Galac, Reni). Meg kell említeni hatását a hajózható mellékága és mellékfolyók menti ipari területekre is: itt elsősorban a Moso ni-Duna-ág, a Tisza és a Száva emelhető ki, ahol Győr Mosonmagyaróvár, illetőleg a Szeged, Algyő, Szolnok és Leninvárt környéki ipari területeken, valamint a zágrábi agglomeráció térsc géDen várható kedvező fejlődés. A transzkontinentális Európa-vízi út kiépítésének alapvető gazc. ságpolitikai jelentősége abban van, hogy közvetlen kapcsolatot t: remt vízi úton a közép- és délkelet-európai szocialista államot-, a nyugateurópai gazdasági szervezetekhez tartozó államok (Auszti a, ílernet Szövetségi Köztársaság és a Benelux államok, vaiamir - 3oo -