A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. NAGY LÁSZLÓ főelőadása: A BŐS (GABCIKOVO)-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER ÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEFÜGGÉSEI

- 24 2. A hasznosítás gazdaságfejlesztő hatása A folyócsatornázásnak a többcélú - vízi közlekedési, vízerőhasznosítási és vízgazdálkodási - jelentősége mellett nagy térségekre kiterjedően gazdaságföldrajzi hatása van. Ennek a hatásnak két szempontból van nagy jelentősége: - az egyik: a kiépített víziútrendszer hatásterületének gazdasági fejlődését sokoldalúan gyorsítja meg, - a másik: a vízi út kiépítésének integráló hatása révén a víziúthálózat további fejlesztésének alapjává válik. Tényleges adatok bizonyítják, hogy a vízi utak mentén fekvő területek ipari potenciálja nagyobb, mint a vízi utaktól távol fekvő területeké. Ez nemcsak a közvetlen vízi közlekedési előnyök (kedvező szállítási költség, nagy hordképességü járművek, a hasznosés önsúly kedvező aránya stb.) következménye, hanem annak is, hogy ezek vízgazdálkodási, energiagazdálkodási hatásokkal együtt, komplexen jelentkeznek. A hatások eredőjeként tehát az általános gazdasági, de elsősorban az ipari fejlődés számára kedvező telepítési feltételek jönnek létre. Következményük még, hogy az általuk érintett területek infrastruktúrája gyorsabban fejlődik és az sem elhanyagolható, amit a vízi utak kiépítése vízgazdálkodási hatásuk révén a mezőgazdaságra jelent. Példaként említhető, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban az ipari termelés volumene a vízi utak mentén mintegy 3,5-szer nagyobb, mint a vízi utaktól távolabb fekvő területeken és a termelés növekedési üteme is gyorsabb. Utalni lehet ilyen vonatkozásban a Szovjetunió (például a Volga és Don vidéke), az Egyesült Államok (például Mississippi, Tennessee völgy) és sok már ország példájára. Közismert az is, hogy hazánkban az ipari potenciál a Duna mellett magasabb, mint az ország más területein: az ipari foglalkoz- 299 -