A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)
DR. ZÁKONYI JÁNOS főelőadása: SZERVEZETI KÉRDÉSEK – NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK AZ ORSZÁGHATÁROKKAL OSZTOTT VÍZGYŰJTŐK FEJLESZTÉSÉBEN
2.sz. Függelék. AZ ENSZ KÖZGYŰLÉS NEMZETKÖZI JOGI BIZOTTSÁGA ÉS A NEMZETKÖZI VIZJOG KODIFIKÁCIÓJA 1 A nemzetközi vízügyi viszonyokat,' a nemzetközi folyók nem hajózási célú hasznosításából, a kártételek elleni védelemből keletkező kapcsolatokat többszáz nemzetközi szerződés szabályozza. A XX.század eleje óta törekszenek a nemzetközi jog tudósai arra, hogy e szerződésekből levezessék a nemezetközi vizek hasznosítására vonatkozó általános jogelveket. 3 tekintetben számos, nem kormányközi és kormányközi szinten kidolgozott elvek, ajánlások, javaslatok születtek 1959-ben a nemzetközi vízjog kodifikációjának kérdése az ENSZ közgyűlésének is napirendjére került A közgyűlés kérésére a Titkárság - a kormányok által közölt adatok összesítésével - terjedelmes jelentést készített A jelentésben tartalmi kivonatokban ismertetett nemzetközi szerződéseket az ENSZ Szerződések Tárának külön köteteként szövegszerűen is közzétették/ 1 1/ A Közgyűlés 1970-ben a VI. Jogi Bizottság nemzetközi Jogi albizottságát bízta meg azzal, hogy kezdje meg a nemzetközi vízjog kodifikációjára vonatkozó munkálatokat és egy megfelelő sokoldalú nemzetközi szerződés tervezetének kidolgozását 2 A kodifikáció előkészítése sajnos elméleti kérdés tisztázását vetette fel. A munka menetéről a ríemzeiho^i Jogi Bizottság évkönyvei tanúskodnak Az első gyakorlatilag megfogható eredményről az 1980. évi évkönyv tanúskodik, az u n Schuebel II jelentés, mely egyebek között a nemzetközi folyó sokat vitatott fogalma helyett bevezeti a nemzetközi vízrendszer, a rendszer-állam és a rendszer-megállapodás újszerűnek ható fogalmait Ezt a jelentést ismertették a nemzetközi folyami bizottságok dakari értekezletén is V^/ Egyrészt az elméleti és gyakorlati, a jogi és a politikai kérdések sokasága éö tisztázatlansága, másrészt a kodifikációs munka természete, de nem utolsósorban a rapportőrök személyének gyakori változása miatt is nem várható, hogy beláthatóan rövid időn belül áttörő eredmények szülessenek - 22 -
