A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Vízgazdálkodási együttműködés a nemzetközi vízgyűjtőkön (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)
DR. ZÁKONYI JÁNOS főelőadása: SZERVEZETI KÉRDÉSEK – NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK AZ ORSZÁGHATÁROKKAL OSZTOTT VÍZGYŰJTŐK FEJLESZTÉSÉBEN
3 sz.Függelék. AZ ÁLLAMOK JOGA ÉS FELELŐSSÉGE TERMÉSZETI KINCSEINEK HASZNOSÍTÁSÁBAN /Környezetvédelmi Konferencia,Stockholm 1972./ 1. A Konferencia a környezetvédelem érdekében alapelveket fogadott el a határok által osztott vízkészletek, mint természeti kincsek tekintetében Különösen jelentős a 21 és 22 sz alapelv 21. alapelv: Az államoknak az Egyesült Nemzetek Alapokmányával és a nemzetközi jog alapelveivel összhangban, szuverén joguk van arra, hogy saját készleteiket a saját környezeti politikájuknak megfelelően aknázzák ki és felelősek azért, hogy biztosítsák azt, hogy a saját joghatóságuk vagy ellenőrzési körükön belül folyó tevékenység ne okozzon kárt más államok környezetében, vagy a nemzeti joghatóság határain túl eső területeken. 22. alapelv: Az államoknak együtt kell működniök az ilyen állami joghatóság, vagy ellenőrzés körén belül folyó tevékenységgel a joghatóság határain túl okozott szennyezés és egyéb környezeti károsodás károsultjainak kártalanítására és a felelősségére vonatkozó naietközi jognak a továbbfejlesztésében. Az ENSZ Közgyűlés 1972 december 15-én, 2112 plenáris ülésén két határozatában is foglalkozott a Konferencia 21. és 22.sz. alapelvével: 2 2995/-í>-'' rII. sz. határoza t az államok közötti együttműködésről az emberi környezet területén: A közgyűlés: 1 hangsúlyozz a, hogy az államoknak a természeti kincseik kutatása, kiaknázása és fejlesztése során nem szabad jelentős káros hatásokat előidézniök a saját nemzeti joghatóságukon kívül eső területeken. 3 2996/KX7II sz határoza t az államok nemzetközi felelősségéről: A közgyűlés: - 23 -
