A Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Dombvidéki vízgazdálkodás (Salgótarján, 1987. július 9-11.)
VÍZRENDEZÉS - Lotz Gyula főelőadása: Dombvidéki vízfolyások rendezésének időszerű kérdései
radjanak. Az ea'cer igy alacsonyan fejlett civilizációs fokon szervesen illeszkedik a természetbe, annak nem átalakítója, egyes folyamatainak meghatározója, hanem eleme. A mai értelemben vett vizfolyásrendezés, lefolyásszabályozás igénye sem az ókor, sem a középkor fejlett vizgazdálkodásu, magasan civilizált társadalmainál nem jelentkezett olyan súllyal, mint napjainkban, sőt bizton állithatjuk, hogy jelentősége elenyésző volt. Ezek a civilizációk a vízfolyást, annak vizét elsősorban hasznosítani akarták. Erre mind az ókor öntözéses civilizációi, mind a középkor halastavai, vizimalraai, vizikerekei példát mutatnak. Az ilyen jellegű hasznosítás - bár helyileg esetenként a természetes állapot többé-kevésbé jelentős változásával jár alapvetően nen változtatja meg a vizfolyás természetét, völgye és ártere egészének természetes állapotát. Ezeknek a civilizációknak mérnökei - bár mai szemmel ie jelentős, gyakran csodálatraméltó létesítményeket hoztak létre céljaik elérése érdekében igyekeztek alkalmazkodni a vizfolyás adottságaihoz, maguk hasznára fordítva azokat. A vízfolyások rendezése, mint emberi beavatkozás, társadalmi követelmény jellegzetesen az újkor európai civilizációjának terméke. Ennek a követelménynek kielégítését földrészünk (s a továbbiakban fejtegetéseim kizárólag Európára fognak vonatkozni) lakosságának a XVII-XVIII. század fordulójától bekövetkezett rohamos növekedése, ezáltal a népességet ellátó termőterületek relativ csökkenése váltotta ki. A mezőgazdaság akkori - a középkorinál lényegében alig fejlettebb - szintje az élelmiszertermelés fokozását nem tette lehetővé meglévő területek intenzivebb hasznosításával. Több élelmiszert igy csak a termőterületek növelésével lehetett előállítani. Kézenfekvő volt, hogy uj termőterületeket elsősorban a vízfolyások termékeny völgyeiben kell keresni. Ennek folyományaként - de a növekvő laksürüség következtében is - a települések közelebb húzódtak a vízfolyásokhoz, gyakran az ártérbe is települtek. - 8 -