A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése I. szekció, A tavak élete és vízgazdálkodása (Hévíz, 1986. június 17-19.)

I. SZEKCIÓ – A TAVAK ÉLETE ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA - VELENCEI TÓ - DR. LAKATOS GYULA: A Velencei-tó nádasainak élőbevonata (1979–1984)

Megállapítható, hogy a bevonatban az a-klorofill tartalmú szervezetek /algák/ részaránya növekedett, amit tükröz a következő táblázatunk is, eselyben néhány legtipikusabb vizteret emeltünk ki: zöld nád bevonata eras nád bevonata 1979 1984 1979 1984 Vendel-tisztás 0,138 0,237 0,087 0,201 Hollós-tisztáa 0,143 0,193 0,103 0,137 ílagy-tisstás 0,115 0,106 0,096 0,068 Fürdető 0,055 0,091 0,040 0,084 Lángi-tisztás 0,060 0,075 0,071 0,063 A Lángi-tisztás esetében szinte semmi változás nem tapasztalható, míg a Hirdetőben a planktonikus eutrofizálódás csökkenésével növekedett az élőbevonatbon a fitotekton részaránya. A Vendel-tisztás továbbra is a tipikus Velencei-tavi barna vizek /egyetlen/ képviselője, Megőrizve a sajátos jellegét. 7árható volt és igazolódott is, hogy kedvezőbb viszonyok lesznek regisztrálhatók a Hollós-tisztás nád bevonatában, «ig a Kagy-tisztáson a helyzet alig változott. Az autotroíitási index változását a következő /átleg értékeket megadó/ táblázat bizonyltja: 1979 1984 zöld avas zöld avas AI 330,9 400,8 350,8 402,3 Megállapítható, hegy a zöld nád bevonata esetén az index emelkedett, nig az avas nád bevonatánál nincs lényeges eltérés. A nád bevonatának N és P tartalma az algás barna vizek kivételével kicsi. Az öt évvel ezelőtti »érésektől eltérően tűikor a Hirdetőből gyűjtött bovonatban volt a legnagyobb; 1984ben a Kárászcs főleg zootekton jellegű /«ohaállat stb./ bevonatában nagy a H és P koncentráció értéke. Csökkenés tapasztalható az K/P arányban, arai a jobb foszfor ellátást bizonyítja, legalábbis az élőbevonatot illetően. Az eredményekből levonható további részlet összefüggések elemzáss helyett a legáltalánosabb összefüggéseket fognlKaz- 67 -