A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése I. szekció, A tavak élete és vízgazdálkodása (Hévíz, 1986. június 17-19.)

I. SZEKCIÓ – A TAVAK ÉLETE ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA - VELENCEI TÓ - DR. LAKATOS GYULA: A Velencei-tó nádasainak élőbevonata (1979–1984)

zuk aeg. 4. ÖSSZEFOGLALÁS A Velencei-tó nádasainak 1979 és 1984-ben végzett élőbevonat rízsgálata során kapott eredmények alapján a taron az elmúlt években kedvező vízminőségi állapot változások trendje adható meg, amelyek közül kiemelésre a következők aínősithetők: A Hosszutisztás korábban a kotrás miatti "megzavart" vízminőségi állapota egyensúlyba jutott és hasonlóan kedvező helyzet állapitható meg a barna vizű tájak néhány vizterén /Hollóstisztás, Gallér/. Megszűnt a Fürdető planktonikusan eutroíizálódott állapota, csökkent a külső növényi tápanyag és íénnyoa terhelése /bár ezt csak közvetve bizonyítottuk/. Változatlanul kedvezőnek minősíthető a szürke vizek tájának tisztásain tapasztalt vízminőségi állapot. Iredményeihk alapján a Vendel-tisztás megőrizte eredeti, tiszta barna vizű jellegét és a tó korábbi sajátos karakterű vízminőségi táját reprezentálja. Kedvezőtlen változások tapasztalhatók ezzel szemben az öregtisztás területén, ahol olyan jelentős vízminőségi változásoknak vagyunk tanúi, hogy emiatt a tisztás már elvesztette eredeti jellegét, de ezzel elősegítette és hozzájárult a fürdető vízminőségének rehabilitációjához. Gsszeíoglalólag a tavon végzett tudatos, tervszerű emberi baavatkozás, bár nem minden esetben szolgálta a korábban feltárt és hidrobiológiái szempontból érdekesnek és értékesnek tartott tavi mozaikosság megőrzését, da hozzájárult 3 Veler.cei-tó vízminőségének kedvezőbbé Tálasához, amit "oizonyita- 68 -