A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése I. szekció, A tavak élete és vízgazdálkodása (Hévíz, 1986. június 17-19.)

I. SZEKCIÓ – A TAVAK ÉLETE ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA - VELENCEI TÓ - FEJÉR VILMOS: Velencei-tavi part- és mederszabályozási munkák fejlődése, jelenlegi állapota és további tervek

befejeződött a partszabályozás. A Vereb - Púzmándi vízfolyás torkolatától É-felé elkészült a Velencei Ifjúsági t'dülő és Kiránduló Központ kikötője és strandja, innen az Evezőspálya vegéig a part rendezettnek tekinthető. A megépült partvédőmüvek, kikötői létesítmények üzemelési tapasztalatai azt mutatják, hogy a müvek jól beváltak, a meghatározott funkciójuknak eleget tesznek. Az egyes tipusokat rnogvizsgá Iva tapasztalatainkat az alábbiakban foglalom össze: "A" tipus A legjobban bevált partvédőmű, rpitése gyors megjelenése esztétikus, a hullámzásnak és a jég mozgásának legjobban ellenálló. Javitása egyszerű eszközökkel is elvégezhető. Hátránya, hogy mind épitése mind javitása az időjárástól jobban függ mint a többi tipusé. /Elsősorban hullámverés hátráltatja a munkavégzést, "B" tipus Ahol a mű mögött feltöltés van ott állaga megfelelő. Ahol hullámtörőként került alkalmazásra /pl. Gárdonyi csónakkikötő/ ott a jég már komoly károkat tudott okozni. Ezeken a helyeken a hullámtörő előtt rézsüs kőmü kiegészítés épült, mely biztosítja a jég "felcsúszását". E tipus egysoros változata váltotta be legkevésbé a hozzáfüzdttreményeket, A munkahézagokon a hullámzás a mögöttes feltöltést ki tudja szivni, ezért a járda erősen süllyed. Ilyen tipusu partvédőmüvet 1979. óta nem alkalmazna!:. "C" tipus A várakozásnak megfelelt, fenntartási igénye minimális. "D" típus Még kevés épült belőle, ezért üzemelési tapasztalat mc'g nem áll rendelkezésre, 2.3 Mede

rko

trás A Velencei-tóban az előzetes felmérések szerint közpl l'imill. «' szerves iszap halmozódott fel. Ez a mennyiség részben a nvilt